Mi, „kisnyugdíjasok”, azt is mondhatnánk – nesze semmi, fogd meg jól! Ha a nyugdíjunk a „szegénységi küszöb” szintjén ragadt – nem tehetünk semmit – ott is marad! Jól ki van ez kalkulálva. A fondorlatosan, csalásokkal, mások meglopásából gyarapodó újgazdagokkal, régi nemesi rangjukkal kérkedőkkel nem lehet – nem szabad ujjat húzni. Meg nekünk már nem lenne erőnk hozzá. Ha csak nem a polgári szerveződésekbe tömörülve. Mert felháborító, hogy sajtó, vagy internetes portál – mindegyik csak közömbösen „közli”, mint tényt, mint a „hatalmasok”, idétlen politikusokból összeállt (dehát a Nép szavazott rájuk…) kormány döntését. Senkit nem zavar? A gyerekeinket, az unokákat: a magukat szociális érzületűnek tartó ellenzékieket?…
Egyelőre ez a helyzet:
Valorizáció: a nyugdíjasok 2022 januárjától már nem fix garantált összeget kapnak, mert a jövő évtől megváltozik a nyugdíjak valorizációjának mechanizmusa. Az eddigi garantált minimális nyugdíjemelésen alapuló rendszer megszűnik, és helyébe valamennyi nyugdíj kizárólag százalékos alapon – az inflációval összhangban – történő emelése lép érvénybe.
Idén (2021) januárban a nyugdíjakat a havi nyugdíjösszeg 2,6%-ával, de legalább az adott nyugdíjtípus havi átlagösszegének 2%-ában meghatározott fix összeggel emelték. Így minden öregségi nyugdíjas 9,40 eurót kapott, a korkedvezményes 9,10, az rokkantnyugdíjas, akinek a munkaképessége legfeljebb 70 százalékban csökkent, 4,40 eurót kapott, ha a munkaképessége 70 százaléknál nagyobb mértékben csökkent, akkor 7,80 eurót, az özvegyi nyugdíj pedig hat euróval emelkedett.
Januártól kevesebb
Ennek oka, hogy a nyugdíjakat vagy a nyugdíjas háztartások fogyasztói árainak éves növekedési százalékával, az úgynevezett nyugdíjinflációval, vagy az adott nyugdíjtípushoz tartozó minimális valorizációs fix összeggel növelték.
A Szociális Biztosító 2021-re és az azt követő évekre vonatkozó költségvetési tervezetében 2022 januárjától egy százalékos valorizációval számol. A Statisztikai Hivatal által eddig közzétett inflációs trendek azt sugallják, hogy a valorizáció nem lesz magasabb. A nyugdíjinfláció ugyanis egy százalék körül van.
Az új rendelkezéssel ismét elkezd nyílni az olló a szegényebb és gazdagabb nyugdíjasok között. Egy 300 eurónál kevesebb nyugdíjjal rendelkező nyugdíjasnak ugyanis idén még 9,40 euró emelést garantáltak, januártól azonban a nyugdíja csak egy százalékponttal, azaz három euróval emelkedik majd, és csak 303 euró lesz.
Eddig is úgy kellett kalkulálni, hogy minden boltban a „sárga cédulás” (akciós) árut keresgéltük. Csirkeszárnyat vettünk – mert az a legolcsóbb. És az eredeti (tényleg hatékony) gyógyszer helyett a televíziókban szégyentelenül reklámozott generikumukat választottuk, hogy ki tudjuk fizetni. Micsoda szemfényvesztés az is, hogy a biztosító visszatéríti a túl sok gyógyszerre szorulók kiadásainak egy részét. (Mondjuk havonta 50 eurós ráfordításból 8-10 eurót…) Az idén már az orvosig sem jut el minden – főleg a távoli falucskában élő – idős ember, ha nem segíti a helyi önkormányzat, a figyelmes községi előljáró. Nincs miben reménykedni, amíg ilyen politikusok döntenek a megélhetésünkről, akik önmaguknak milliókat, családtagjaiknak még annál is többet harácsolnak össze. Megint ott tart a társadalom, mint József Attila idejében:
„Aki szegény – az a legszegényebb…”
H. Mészáros Erzsébet
