Jó alaptrágyázás és víz. E két tényező nélkül nem érdemes gumós zeller termesztésére vállalkozni. Ahol ezt biztosítani tudjuk, ott ez az igényes és drága fűszer-és zöldségnövény szép termést ad. Tájainkon még csak most kezdik felfedezni a metélő és a halványító zellert, amelyet levélzetéért, illetve levélszáráért termesztenek. A mi gumós zellerünkből is egyre több étel készül.
A legfontosabb szerepe, ha ételként fogyasztjuk is, egészségünk megőrzésében van. A gyógyszeripar magját igényli, amely értékes éterikus olajakat tartalmaz, gyorsítja az anyagcserét, vértisztító, emésztőrendszert élénkítő hatású. Mind gumója, mind levélzete gazdag A-, C-, B1-, B2-, K-, PP- vitaminban, számtalan fontos ásványi anyagban. Akár nyersen, reszelve, szeletelve, ivóléként, akár párolva vagy főzve fogyasztjuk, enyhíti a köszvényes rohamokat, reumás fájdalmakat.
Májustól június 15-ig kiültethetjük 40×40 cm-es sor- és tőtávolságra. Földlabdája, gyökere csak olyan mélyre kerüljön a talajba, mint a palántanevelő ládában volt. Begyökeresedés után sok vizet, a rendszeres öntözés mellett június végétől szeptemberig levéltrágyát is igényel.
A legtöbb boltban, ahol zöldséget is árulnak, könnyen találni zellert, arra azonban érdemes figyelni, hogy a zeller az egyik leggyakrabban permetezett zöldség, mivel kimondottan nehéz termeszteni.
A szárzeller belső nyelei mindig zsengék, ezeket csak vágjuk le, és készítsük el tetszés szerint. A külső levélnyeleket pedig úgy kell megtisztítani, mint a zöldbabot – késsel, vagy zöldségtisztítóval lehúzni a szálkákat.
A hűtőben tárolhatjuk, ám csak nagyjából öt-hét napig, ezután már látható lesz, hogy hajlékonnyá válik, ezzel pedig a jótékony hatásai legnagyobb részét elveszíti szinte azonnal. Természetesen használhatjuk főzéshez és sütéshez a zellert, a legtöbb jótékony hatását azonban úgy őrzi meg, ha nyersen esszük meg, vagy pároljuk. Ehhez csupán néhány perc is elég, és már fogyasztható is lesz.
