Itt a lecsószezon. Akármit állítanak a történészek, a paprika magyar növény, még ha Mexikóból került is tájainkra. Sajátos zamatát, nekünk tetsző csípős ízét és illatát a mi földünktől kapja.
A Cecei fehér, vagy az Alma, az étkezési paprikák egész sorát említhetnénk, mindenkinek más a kedvence. Szeretjük már régen, még akkortól, amikor azt sem tudtuk, hogy milyen kitűnő C-vitamin-forrás. (100 g zöldpaprika 100 mg C-vitamint tartalmaz – a napi szükséglet háromszorosát, a piros és a sárga színű négyszer többet.) A piros és a sárga paprika ezen kívül béta-karotinban gazdag, de sok benne a kálium és a vas is. Tápanyagaiból a legtöbb akkor kerül a szervezetünkbe, ha nyersen, friss állapotban fogyasztjuk. Együnk hát belőle bőségesen, hiszen itt van a szezonja. De azért töltött paprikának, lecsónak készítve is fogyaszthatjuk.
Az ízületi betegségben szenvedőknek nem ajánlott ugyan, de azért nem kell lemondaniuk róla. Petrezselyemmel és zeller zöldjével „ellensúlyozva” mérsékelhetik nemkívánatos, fájdalmas tüneteket, kiváltó hatását.
Aki termeszti, tudja, milyen körültekintően kell szedni, hogy törékeny bokrai, terméssel rakott ágai ne sérüljenek meg. Az öntözést az idén nagyjából „égi” segítséggel sikerül megoldani. Viszont a gyomtól meg kell szabadítani, s a különféle betegségektől, kártevőktől is védeni kell, ha azt akarjuk, hogy őszig szépen teremjen.
