A mostaninál szebb már nem is lehetne az ősz. Szinte elfeledteti velünk az idei év minden szélsőséges időjárási jelenségét. Mintha nem is kellene perzselő szárazságtól, pusztító tornádóktól, felhőszakadásoktól tartanunk. Pedig már a legóvatosabb tudósok is kongatják a vészharangot: folytatódik a globális felmelegedés.
A gyakorlatiasságukról ismert cseh szakemberek már adják is a kertészkedőknek a tanácsot, hogy mire kell felkészülniük: egyre értékesebb lesz az ivóvíz, nagy szárazságok idején tilalmat rendelhetnek el, hogy öntözésre ne használják. Tehát aki kertészkedni akar, s termésre is számít, annak öntözőkútra lesz szüksége. Nemsokára már nyugodtan mediterrán éghajlatról beszélhetünk, nem mérsékelt égöviről, ha tájainkról lesz szó. Az emelkedő hőmérsékleti értékek mellett sok, nálunk eddig ismeretlen kártevő és növénybetegség is megjelenik.
Újra kell gondolni, mit érdemes termeszteni. Sok, eddig üvegházi körülményeket igénylő gyümölcs megterem már a szabadföldben is. A kivi, a füge, Dél-Szlovákia szőlőtermő körzeteiben erre a legjobb példa.
És folytathatjuk még a sort. De addig megszokott teendőinkkel törődjünk: Facsemeték vásárlásával, ültetésének előkészítésével. A hulladékok hasznosításával.
Ne felejtsük el, hogy a komposzt-halomnak a szomszéd kertjétől legalább 1 m távolságra szabad csak lennie. Még jobb, ha nem a szomszédot bosszantjuk vele, kertünk árnyékos, eldugott sarkában készítsünk neki helyet.
A rózsák ültetésének október a legkedvezőbb időpontja. Jól válasszuk meg a helyüket, s gondoljunk arra, hogy akkor mutatkozik meg igazán a szépségük, ha megfelelően nagy teret kapnak.
Ne felejtsük el, hogy az őszi salátákat, retket, parajt, sóskát a déli órákban szedjük. Ekkor a legkisebb bennük a nitrát-tartalom.
Őszi színek varázsa
Ahogyan fogynak a fények, rövidülnek a napok, úgy vágyjuk vissza a nyár melegét. Az ősz kárpótlásul bőségesen pazarolja ránk minden szépségét, csak észre kell vennünk, össze kell gyűjtenünk. Például a teraszra, az erkélyre, a verandába. Fonott kosárból (most ismét nagy divat!), színes, műanyag- vödörből, dézsából kisebb-nagyobb akad a háznál. És ha időben vetettünk, ültettünk díszkáposztát, igazán különlegessé varázsolhatjuk vele otthonunkat. A lampionvirág, más néven „zsidócseresznye”, piros vagy sárga lámpácskái szinte világítanak. De a piros csipkebogyóval, kék kökényekkel megrakott ággal, díszfűvel, minden virággal, növénnyel, leveles gallyal, ami a hőmérséklet csökkenésével olyan különlegesre változtatja a színét, kiválthatjuk ezt a hatást.
A málna igényei
A legzamatosabb, legkellemesebb illatú gyümölcs. Termése alkalmas nyersfogyasztásra, mélyhűtésre, dzsemek, szörpök készítésére. A piacon drága, s nem mindig friss. Ezért minden okunk megvan rá, hogy ha helyünk, kedvünk és időnk engedi, mi magunk termesszük. A félcserjékhez tartozik, évenként új hajtásokat fejleszt. Világos, sötétpiros, sárga és fekete fajtái ismertek. Mindegyik önbeporzó, de különböző szomszéd fajták idegen beporzása által nagyobb termést hoz. Fontos, hogy látogassák a méhek. Az őszi ültetést kell előnyben részesíteni. Csak a kétszer termők ültethetők tavasszal. Egészséges, jó gyökérzettel rendelkező sarjakat használjunk, amelyeken legalább két erős gyökérrügy van. Kedveli a meleg, lehetőleg napos, szélvédett helyet. Talaja laza, jó humuszos, friss, kissé nedves, gyengén savanyú (5,5-6,5 pH érték), tápanyagokkal jól ellátott legyen.
A káposztával kezdjük!
A fejes káposzta betakarítása előzze meg a gyökérzöldségekét. Annak ellenére, hogy a gyenge fagyokat elviseli, amíg nem szedtük fel, fagyveszély esetén tanácsos az alsó leveleket leszedni és a fejeket ezzel takarni. A téli fajták akkor alkalmasak tárolásra, amikor már kemény a fejük, színük az erős zöldből kezd világosodni, fényesedni. Száraz időt válasszunk erre az igényes munkára. (Esős időben túl nagy a víztartalma, a levelek nedvesek, könnyen rothadnak.) Éles késsel úgy vágjuk le a szárról a fejeket, hogy 2-3 laza levél rajtuk maradjon. Szellős, fedett helyen szikkasszuk egy napig, úgy, hogyha felesleges vizet tartalmazna, ki tudjon csepegni a lazább levelek közül. Ha prizmában vagy ládában tároljuk, 2 cm-es gyökércsonkot hagyjunk a fejeken. Máglyázásnál így nem sérti meg a gyökér a felette lévő fejeket. Szikkasztás után, a fej megsértése nélkül vágjuk le a sérült, hibás leveleket. Ha veremben tároljuk, gyökerestől felszedhetjük. (Ügyeljünk, nehogy gyökérkártevők, gyökérgolyvával fertőzött tövek kerüljenek az egészségesek közé.) Vannak, akik a pincében, tövükkel felakasztva tárolják a friss fogyasztásra szánt fejeket.
A káposzta mennyisége, a család igénye, a jól bevált tárolási módok határozzák meg, hogy a prizmát, a vermelést, a pincét, vagy (néhány fej esetében) a kamrát választjuk-e tárolásra. Annyi fej még a hordónyi, savanyításra kerülő káposzta mellett is maradjon frissen, amennyi a saláták, különféle édeskáposzta ételek készítéséhez kell. A legkedvezőbb a tárolók 0 fokos hőmérsékleten tartása, így 4-6 hónapig is eltartható a fejes káposzta. Veszélyes, ha 3-4 C fokra melegszik a belső hőmérséklet, vagy ha túlságosan lecsökken a páratartalom. (Ennek 85-95%-osnak kell lennie, hogy a káposzta ne száradjon össze.)
