Ez már a nyugalom, a pihenés hónapja. Még jó, hogy a világból, társas találkozók kedvelt helyéről kitiltva, barátainktól távolságtartásra intve – azért minden egyes nap feladattal vár. A ház, a kert – mindig ad tennivalót. Akár a havat kell ellapátolni az utcáról, a bejárat elől, akár a tároló hőmérsékletét, páratartalmát ellenőrizzük.
A téli takarásokkal is állandóan törődni kell. Különösen viharos szelek után. Az elfújt gallyakat, fellazult gyékényt, nádat erősítsük meg, hogy a növények, vermek védelmét a megfelelő módon biztosítsák a fagy, a jég ellen.
Ha ónos eső esik, ráfagy a hó, a jég a talajra, a legjobb az udvar, a kert útjait, gyalogjáróit érdes homokkal beszórni. Finom kokszsalak, fűrészpor is felhasználható. Sót semmiképpen ne használjunk szórásra! A növények pusztulását okozhatja, a háziállatok lábán fájdalmas gyulladások keletkezhetnek a hólében, esőben feloldódó sótól.
Ha a kert talaját, a gyepet hosszabb ideig jégpáncél borítja, vasvillával, gereblyével törjük meg. Különben befülled, kirothad alatta a fű, vagy a növényzet.
Az enyvgyűrűre még szükség van, hogy a téli araszoló nőstényei megragadjanak. Ha az enyvréteg ragasztóereje csökkent, vegyük le, kaparással távolítsuk el a havas, száraz levéllel teli száraz részeket. És tegyünk friss gyűrűt, erősítsük jól a fa törzséhez.
A fagymentes nap is ad tennivalót, ellenőrizzük, a pincében, kamrában tárolt zöldség és gyümölcs nem romlik-e. A tárolás során kiderül, maradt-e hibás, sérült, vagy férges példány az egészségesek között. Ha igen, tüzetesen vizsgáljuk meg, milyen jellegű a sérülés, illetve a hiba. Akár szaporodó férgekről, akár vírusbetegségről van szó, az egész, egy helyen tárolt gyümölcs- vagy zöldségmennyiséget át kell válogatni, s a baj jellegétől függően fertőtleníteni kell.
