Mi jellemzi az időskori alvást?
Az évek múlásával egyre nehezebbé válik az elalvás, gyakoribbak az éjszakai ébredések, és mind több időt igényel a visszaalvás. Sokszor az autóduda, vagy a szomszéd kutyus egyetlen vakkantása is elegendő az alvás megzavarásához. Bár a közhiedelem szerint idősebb korban több alvásra van szükség, valójában teljes felnőtt életünk során megközelítőleg ugyanannyi alvást igénylünk. A különbség az, hogy amíg fiatalon ezt megszakítás nélkül tesszük, később a szervezet nem tudja egyvégtében fenntartani az alvást. Egyes tanulmányok szerint a 60 év felettiek egy éjszaka során akár 150 alkalommal is felébredhetnek.
Ha valaki rosszul alszik, annak nappal és éjszaka egyaránt problémái vannak, ezért az álmatlanság és aluszékonyság egyaránt jelentkezik. Alvászavarról akkor beszélünk, ha valaki lámpaoltás után félórával még nem alszik, ill. a probléma egy hónapon túl is fennáll. Az alváshiánynak komoly szervi – és pszichológiai következményei is lehetnek, ezeket csak akkor lehet hatásosan kezelni, ha szorongás áll a problémák hátterében. Nézzük meg melyek a leggyakoribb alvásproblémák.
Női alvászavarok
A férfiak és nők közötti különbségek a szervezet hormonális változásival kapcsolatban is tetten érhetők, s mára az alváskutatók is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a női szervezetre jellemző sajátos alvásmintákra, alvászavarokra és a nők változó alvásigényére.
Horkolás
A horkolás, bár meglehetősen zavaró hangjelenség, önmagában nem feltétlenül jelent veszélyt. Azonban ha hangos, egyenetlen horkantásokkal és légzéskihagyással társul, az éjszakai szívinfarktust és stroke-ot is okozó alvási apnoe szindrómára kell gyanakodni.
Nyugtalan láb szindróma
A nyugtalan láb szindróma az egyik leggyakoribb fel nem ismert alvásbetegség. Legfőbb tünete a végtagokban, főleg a lábakban érzett kellemetlen, nehezen leírható diszkomfort érzés, ami nem csak az elalvást, de a nappalokat is jelentősen megnehezíti.
Narkolepszia
A váratlan alvásrohamokkal, átmeneti bénultsággal, hallucinációkkal járó narkolepszia a legnehezebben diagnosztizálható alvászavar, ami gyakran évtizedekig okoz nagyon kellemetlen tüneteket.
Alvási apnoe szindróma
Az alvási apnoe szindróma a leggyakoribb alvásfüggő légzészavar, amely a garat alvás alatti ismételt elzáródása következtében alakul ki. A betegség hátterében lévő garatelzáródás kizárólag alvás, illetve szendergés közben alakul ki.
Inszomnia
A háziorvosi gyakorlatban a leggyakoribb alvással kapcsolatos panasz minden bizonnyal az álmatlanság (inszomnia), hiszen a legóvatosabb becslések szerint is a népesség minimum egyharmada szenved álmatlanságban (bizonyos vizsgálatokban a népesség 65-66 %-át találták érintettnek).
Mely alvászavarok jellemzőbbek idősebb korban?
A 65 év felettiek több mint felét gyötrik alvásproblémák. A leggyakoribb panasz az álmatlanság, melyre az alvás időtartamának megrövidülése és a korai felébredés jellemző, és amelyet nappali fáradtság, aluszékonyság, hangulat- és memóriazavar követ. Gyakoribbá válik az alvás során légzésleállással járó, ezért különösen nagy kockázatokat hordozó alvási apnoe szindróma és az elalvást jelentősen megnehezítő nyugtalan láb szindróma előfordulása is. Az életkor előrehaladtával szintén egyre gyakrabban fordul elő a korai elálmosodással és korai ébredéssel járó, korai alvásfázis szindróma.
További gond, hogy ebben a korban már legalább egyszer ki kell menni éjjel is a mosdóba-ami után alig bírunk visszaaludni, ébren forgolódunk az éjszaka hátralevő részében. Alig van ember, aki már ebben a korban ne szedne valamilyen gyógyszert, ezek mellékhatása is álmatlansághoz vezethet. Többféle gyógyszer együttes alkalmazása ronthatja az alvás folyamatosságát.
Mi okozza az időskori alvásproblémákat?
Az időskori alvászavarok hátterében gyakran állnak súlyos testi vagy lelki megbetegedések. Ilyen krónikus betegségek a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az agyvérzés, a szívproblémák, a tüdőbetegség, a Parkinson kór, az Alzheimer kór, az inkontinencia, a reflux, az asztma és egyes prosztataproblémák. Ahogyan a betegségek következtében fellépő fájdalom, továbbá egyes pszichés panaszok (szorongás, depresszió) is megnehezíthetik az alvást. Számos esetben a felsorolt betegségek kezelésére használt gyógyszerek, továbbá a kórházi ápolás és a műtét utáni lábadozás is okozhatnak alvászavart. Viszont a helyesen alkalmazott gyógyszerek szedése rendbe teheti ezeket a panaszokat.
Az orvos enyhe altatót is felírhat a páciensének, azonban nem győzi ismételni mindig és mindenkinek, hogy amennyit tud, amennyit bír, sétálgasson a szabad levegőn. Ha van, aki elkíséri, lefekvés előtt is. Kíséretre azért van szükség, mert szürkületkor az idős emberek látása már nem a legjobb.
