Az egyes évelők magja tavasszal csak akkor csírázik, ha előbb legalább 0-tól mínusz 5 C fokig terjedő hideghatásnak volt kitéve. Nagyon sok alpesi vad évelő, több gyógynövény csírázik így, amelyeket kertünkben termesztünk. A legtöbb fajnak elegendő a nedves hideg és a fagymentes téli időjárás, másoknak viszont szükségük van a hótakaróra is, hogy jobban csírázzanak.
A természetben a hideghatást igénylő növények magjai érés után elpotyognak, ősszel a lehulló levelek jótékonyan betakarják őket, a tél folyamán a csapadék biztosítja számukra a nedvességet, majd mikor az idő is kedvező lesz számukra, elkezdenek kicsírázni.
Ez a hideghatás leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a fagy és a nedvesség szükséges, hogy a magban lévő csírázást gátló enzimek le tudjanak bomlani. Hisz, ha nem lenne ilyen „belső” védelmük, már érés után elpotyogva elkezdenének kicsírázni, és a fagy elpusztítaná őket. Természetesen, vannak növények, melyek képesek így is áttelelni, de most nem róluk van szó.
Decembertől február-márciusig hajtatáshoz való földkeverékbe vetjük a magokat ládába, vagy tálba. Hideg hajtató ágyba helyezzük, és ablakkal letakarjuk. De helyezhetjük fóliasátor alá is. Fontos, hogy a talaj nedves maradjon, és a magvak megduzzadjanak. Amikor esik a hó, az ablakot vagy a fóliát levesszük, s hagyjuk, hogy belepje a hó. Napos időben árnyékoljuk, így a hótakaró hosszabb ideig rajta maradhat a hajtató ládán. A sötétben csírázókat sötét helyre, a fényben csírázókat világosba kell helyezni. A lassan csírázókhoz sok türelem is kell, ezek gyakran csak a második évben kelnek ki.
A vásárolt magvakat nem tudjuk kezelni a hagyományos módon. Egyszerűen azért, mert az üzletben csak február körül jelennek meg. Ezért az összes fagyos februári és márciusi éjszakát ki kell használnunk. Ha a magokat még később tudtuk csak beszerezni, akkor a cserepeket itt is megtöltjük tápanyagban gazdag földdel, belocsoljuk, és erre helyezzük a magokat. Csak vékonyan takarjuk őket földdel, illetve a fényre csírázókat egyáltalán ne takarjuk. Tegyük egy nagyobb műanyag zacskóba a cserepet, és a hűtő zöldségesrekeszébe tároljuk őket legalább 6 hétig. Időnként nézzük meg, mert megindulhat a csírázás. A 6 hét letelte után helyezzük őket fűtetlen, fagypont fölötti helységbe. Ne siettessük a csírázást, ne tegyük rögtön 20oC körüli szobába a cserepeket.
A következő alacsony évelők csíráztathatók az ismertetett módon: havasi harangvirág, sziklagyöngye, primula, szappanfű, kőtörő. Lassan csírázik: a tavaszi hérics, magcsákó, tárnics, hegyi boglárka.
Magas vadévelők: (természetes kertekbe) Palástfű, árnika, tündérfürt, selyemkóró, csótárvirág, bőrlevél, kaukázusi nefelejcs, sásliliom, orbáncfű, nőszirom, fáklyaliliom, évelő bükköny, flox, óriás harangvirág, ördögszem, ökörfarkkóró. Lassan csírázik: a medvetalp, sisakvirág, békabogyó, száratlan bábakalács, poloskavész, szívvirág, boszorkányfű, korbácsliliom, iringó, zergeboglár.
