A búza – a legjobb a tönkölybúza – lábadozás, stresszhatások és keringési betegségek esetén ajánlott.
A búza nálunk elsősorban a kenyeret jelenti. Habár nagy a különbség az ökológiailag tisztán, és a műtrágyákkal, gyomirtókkal termesztett búza között. Ugyanez elmondható a kenyérről is, amely manapság általában adalékanyagokkal készül. A vegyszermaradványokban keresendő az egyre több embert sújtó lisztérzékenység legfőbb oka. Keressük a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret, péksüteményt, a sütéshez a teljes kiőrlésű (tehát az ún. korpás) lisztet, a csíráztatáshoz a tönkölybúzát. A „raciola”, vagy a „natura” boltokban kapható. A búza jelentős fehérje-, cink-, magnézium-, B6-, E-vitamin és antioxidáns- tartalmával létfontosságú táplálékunk.
A búza ( és minden más gabonaféle, vagy a bab és borsóféle) csíráztatásával megsokszorozzuk annak vitamin- és ásványianyag-tartalmát. A búza egészségvédő hatóanyagai a csírájában összpontosulnak, ezért nem jutunk hozzá ezekhez a jótékony összetevőkhöz – vagy legalábbis kisebb mennyiségben –, ha csak fehér lisztet fogyasztunk.
Csíráztatással az árpa, a rozs, a zab, a szója, a pohánka, a köles, a mustár, olyan élelmiszerré válik, amelyben az eredeti magvak tápanyagai koncentráltan vannak jelen. A vitaminok, ásványi anyagok, növényi enzimek aktivizálják az emberi szervezet enzimrendszerét is. Növelik a zsírok és olajok feldolgozásának hatékonyságát.
Az a fontos csupán, hogy tisztán termesztett, vegyszerektől mentes magvakból csíráztassunk. Immunrendszerünk megerősítését szolgálja, ha ezeket nyersen (salátákhoz keverve) fogyasztjuk. Kellemes, édesen friss az ízük.
