Ha elkészítettük a zöldségfélék termesztési tervét, sőt, megrajzoltuk az ágyások fekvését, a vetésforgóba, vagy a vegyes termesztésbe sorolt fajok és fajták helyét, akkor a vetőmag-előkészítés érdekében az első fontos lépést már megtettük. A következő, hogy kiszámítsuk, mennyi vetőmagra lesz szükségünk. Ezt követően vizsgáljuk meg, miből van maradék, s hogy annak a szavatossági ideje nem járt-e még le.
A lényeg, hogy végezzünk próbacsíráztatást, a már megszokott módon. Ebből kiderül, milyen a mag kelési aránya – és erélye. Persze, biztosra is mehetünk, ha pillírozott és kalibrált vetőmagot, vagy magszalagot vásárolunk.
Ez a nagyon apró magvú zöldségfélék vetését, kelését könnyíti meg. Ugyanis általános hiba, hogy az apró magot nemcsak sűrűn, hanem túl mélyen is vetjük. A magszalag minden apró mag vetését megkönnyíti. Mivel pillírozni, kalibrálni, magszalagra ragasztani csak a csúcsminőségű magot szokták, egészen biztos, hogy mindegyik kicsírázik, s fejlődésnek indul.
Magad uram…
A sárgarépa, petrezselyem, a mák, valamint az apró magvú virágok (pl. petúnia, bársonyvirág) vetéséhez praktikus a vetőszalag, amellyel sokkal gyorsabb és pontosabb a vetés. Nem kell hozzá más, mint egy csík papír és egy kis liszt. A lisztet és kevés vizet hurkapálcával összekeverve természetes ragasztót, csirizt készítünk. A papírcsíkokra 3 cm-enként filctollal egy-egy kis pontot rajzolunk, a pontokra pedig fogpiszkálóval egy-egy pici csepp csirizt pöttyintünk. Erre a ragsztós cseppre helyezzük a magot.
Mivel a vetőmag-előkészítés nem olcsó mulatság, a magas ágyások, apróbb parcellák esetében ideális az alkalmazása.
