Január elején a kormány jóváhagyta a személyi igazolványok jellemzőit szabályozó törvény módosításának tervezetét. Ezeknek köszönhetően a szlovák állampolgárok könnyebben tudják majd igazolni személyazonosságukat, mivel az új rendszer az ujjlenyomatot és más biometrikus adatot is tárolhat.
Az idősebbek biztosan emlékeznek a régi piros, soklapos vagy a laminált személyi igazolványokra, amelyek nagyok és nehézkesek voltak. Ezeket később felváltotta a bankkártya méretű, szabványosított európai formátum. Az ilyen módosított személyazonosító igazolványok azonban még mindig passzívak voltak, és nem tartalmaztak például a hatóságokkal való kommunikációhoz használt biometrikus adatokat tároló biztonsági chipet. 2013-ban fokozatos megújulásra került sor. Azok, akik személyi igazolványukat elektronikus kommunikációra és személyazonosság-ellenőrzésre kívánták használni, például a slovensko.sk portálon keresztül, ingyenesen kaphattak kártyaolvasót is. A számítógéphez kapcsolt olvasó a személyi igazolványról képes kiolvasni a titkosított adatokat, majd azokat a számítógépen különböző programokkal (például eID) dekódolja.
Kilenc év után újabb változás következik, mivel Szlovákia alkalmazkodik az okmánybiztonságról szóló európai irányelvhez. Január elején a kormány jóváhagyta a személyi igazolványok jellemzőit szabályozó törvény módosításának tervezetét. Például az ujjlenyomatokat és az arcvonásokat az útlevelekhez hasonlóan rögzítik majd a személyazonosító kártyákon. Érdekes módon az ujjlenyomatok megőrzése a Belügyminisztérium központi adatbázisából közvetlenül a fizikai személyazonosító igazolványokra kerül.
Ujjlenyomat-adatbázis
A minisztérium tehát nem rendelkezik többé az ujjlenyomat-adatbázissal, vagy törli az adatokat az adatbázisból, amint a polgár számára új személyazonosító igazolványt állítanak ki. Ha az ujjlenyomatvétel során problémák merülnek fel, a személyazonosító igazolvány érvényességi ideje egy évre rövidül.
Mint Stanislav Marosz, a Softec termékmenedzsere a Pravda napilapnak elmondta, a polgárok és a hatóságok kommunikációja nem sokat fog változni a jelenlegi helyzethez képest. „Az új személyi igazolványok bevezetése önmagában nem javítja automatikusan az állami szolgáltatásokat a jelenlegi helyzethez képest; a polgárok elektronikus kommunikációja az állammal a chippel ellátott dokumentumok segítségével már ma is működik a kiválasztott élethelyzetekben.” A paradoxon az, hogy egyes műveletek némileg bonyolultabbá válnak, mivel a polgárnak személyesen kell majd megjelennie a rendőrségen, hogy a dokumentum kiállításakor biometrikus adatait beszkenneljék. A kezdeti problémákat azonban ellensúlyozni fogják a jövő lehetőségei, mivel a polgárok és az állam közötti elektronikus kommunikáció jelentősen kibővülhet.
Könnyebb szerződéskötés és kommunikáció az állammal
Az úgynevezett „onboarding” folyamatot már több bank és mobilszolgáltató is alkalmazza, amelyek mobiltelefonon keresztül tudják ellenőrizni az ügyfél személyazonosságát, így az hozzáfér a számlájához, vagy olyan szolgáltatásokat aktiválnak, amelyekhez egyébként fizikailag fel kellene keresnie egy üzletet. Az új személyi igazolványok még egyszerűbbé tehetik az egész folyamatot, mivel az adatok nem csak kép formájában lesznek a kártyán, hanem egy elektronikus chipben is tárolódnak. Az úgynevezett NFC interfészen keresztül lekérdezhetők anélkül, hogy az okmányt le kellene fénymásolni.
Csökkenteni lehet a személyazonossággal való visszaélés kockázatát. „Az új személyi igazolványok biztonságosabbak lesznek a hamisítás és a visszaélés ellen. Ami a biometrikus adatok tárolását és megsemmisítését illeti, mind az állami, mind a magánintézményeknek legkésőbb 90 napon belül meg kell semmisíteniük az adatokat az adott célra történő felhasználást követően” – zárja Marosz. A személyi igazolványokra vonatkozó módosítást még jóvá kell hagynia a Parlamentnek. Ha ez megtörténik, az új rendelet 2022. május 1-jén lép hatályba.
