Eddig még nemigen volt olyan esztendő, hogy november első napjaiban, aki csak tehette, ne zarándokolhatott volna el szerettei, hozzátartozói sírjához. A mostani év azonban sajnos, más. Egészen szokatlan, mindeddig elképzelhetetlen megpróbáltatások elé állít bennünket. A kegyetlen járvány miatt másképpen lehet csak emlékeznünk. Mindenszentekig, Halottak napjáig azonban van még néhány hétköznap, amikor – kissé korábban – de rendbe tehetjük, a megszokott módon díszbe öltöztethetjük sírjainkat. Remélhetőleg a temetőlátogatás betiltása (még?) nem lép életbe. Tűnődjünk el a kegyelet sokféle módján, lehetőségén addig is.
Nagyon sokféle síremléket állíttathatunk. Van, aki betonból, műkőből, márványból, műmárványból készítteti el az egészet. Van, aki csak a sír keretét adja meg, a közepébe pedig virágokat, örökzöldeket ültet. Azok pedig, akik nem tudnak rendszeresen a sírhoz járni, a virágokat gondozni, egy-egy kőedénybe ültetett örökzölddel, vagy virágtartó edénnyel díszítik csak a sírt. Annak megfelelően érdemes kiválasztanunk ezeket a díszeket, hogy évente milyen gyakran tudjuk felkeresni szeretteink sírját. Ha csak ilyenkor, Mindenszentek, Halottak napja környékén megyünk a temetőbe, akkor a legjobb a teljes sírt befedő lap, arra egy-egy váza és kampó a tartós koszorúnak, esetleg hely a mécsesnek.
A szeretteihez szinte naponta kijárók bármelyik kedves virágjukat a sírra ültethetik. Ők tudják a legjobban, hogyan kell öntözni, ápolni, hogy szemet gyönyörködtetően szép legyen.
Borostyán, japán vérborbolya
Aki már csak addig tudja a temetőt járni, amíg tart a száraz út, jó idő, az ültethet rózsát, muskátlit.
Akinek van ereje, módja télen is törődni a sírral, az bátran tervezheti úgy a növények ültetési rendjét, hogy minden évszakban mutatós legyen. A lényeg, hogy ne nyomják el egymást. A borostyán télen is zöld, vagy a japán vérborbolya (levelei egészen a lombhullásig pirosak), amelynek a termései is pirosak, s a havas síron is rendkívül dekoratívak. Ennek van kifejezetten kicsi változata is. (Bagatelle).
Ha elhunyt szeretteinknek voltak kedvenc virágai, növényei, akkor természetes, hogy azokat részesítjük előnyben. Különben pedig, még ilyenkor is ültethető az árvácska.
Évelő dísznövények a varjúháj félék. Kő támfalon is megmaradnak, alacsonyra nőnek, s vannak gyönyörű virágos változatai is.
Az örökzöld mirtuszlonc sűrű, jól takaró törpecserje. A kőlap nélkül hagyott sírokra való.
A bíborlevelű tűzeső az árnyasabb helyeket kedveli, a sötétebb temetőkben mutatósan emelkedik ki tényleg bíbor leveleivel a sárgás-zöldes háttérből.
Nincsenek merev szabályok.
Talán annyi, hogy ha csak tehetjük, válasszunk növényi termésekből kötött koszorúkat. Igen gazdag forma és színvilágban készülnek ma már. Halottunkra emlékezve nem szokás szalagot köttetni a csokorra, koszorúra. Mi magunk is köthetünk – otthon nevelt virágokból, örökzöldekből – csokrot, koszorút.
Nem szentségtörés, ha megengedjük a gyerekeknek, hogy töklámpást állítsanak (benne mécsessel) a sírra. A lényeg a szeretetteljes emlékezés, amely, ha együtt élhetik meg a családtagok, élménnyé lényegülve összetartó erővé válik bennük. És nem baj, ha egy-két héttel korábban tesszük ezt az idén.
