Még mindig sokan húzódoznak ennek az erős illatú, sok festékanyagot tartalmazó bogyós gyümölcsnek a telepítésétől. Pedig akik ismerik, azok szerint a fekete ribiszke fogyasztása a hosszú élet titka. Igen magas a C-vitamin tartalma, méghozzá akkor is, ha nem nyersen, hanem dzsemnek, vagy szörpnek készítjük el. Ugyanis egyéb hatóanyagai meggátolják a C-vitamin gyors lebomlását. A szirupnak például egy év alatt csak 15 %-kal csökken a C-vitamin- tartalma. A fekete ribiszke héjában található sötét bíbor színanyag baktériumölő és gyulladásgátló hatású. Akár szárított bogyójából, akár a szirupból vagy a dzsemből készítünk teát vagy főzetet, ezt kortyolgatva csökkenti a lázat, gyógyítja a torokgyulladást. Étrendünkbe iktatva pedig növeli szervezetünk ellenálló képességét.
A polifenolokban gazdag természetes antioxidánsok Franciaországban a vörösbor, az ázsiai országokban a tea, míg az északi népeknél a bogyós gyümölcsök. A fekete ribiszke gyógyhatásairól egyre több tudományos publikáció számol be. Manapság a levélen és a termésen kívül egyre inkább ráirányul a figyelem a magból préselt zsíros olaj terápiás értékeire is.
A málna
Finom, illatos és zamatos, sőt tökéletes vitaminforrás is.
De nemcsak C-vitaminban gazdag, sok kalciumot, káliumot, vasat és magnéziumot is tartalmaz.
Vérszegény gyermekeknek, lábadozó betegeknek, szívidegességben szenvedőknek, kimerülteknek és depressziósoknak egyaránt rendszeresen kellene fogyasztaniuk lehetőleg frissen, vagy mélyhűtőből elővéve. Ehhez azonban – mivel piacon csak idényben lehet, jó drágán hozzájutni – végre el kell kezdeni a telepítését! Felsorolt kiváló tulajdonságain kívül ismert lázcsillapító és természetes az izomösszehúzó ereje, a gyulladt fogíny és az emésztőcsatorna gyógyításában kifejtett jótékony hatása. A málna rengeteg mangánt és sok-sok rostot tartalmaz, amik felgyorsítják az anyagcserét és lassítják az emésztési folyamatot, vagyis hosszabb ideig nincs az embernek éhségérzete, ha tejszínhabbal, vgy joghurttal csemegézi..
A málna jelentős mennyiségű flavonoid vegyületet tartalmaz, mint például antociánok, ellagsav (tannin), kvercetin, galluszsav, cianidin, pelargonidin, katechinek, kempferol, és szalicilsav. Tudományos tanulmányok alapján ezek a bogyós gyümölcsökben található antioxidáns vegyületek segíthetnek a rák, az öregedés, a gyulladások, és a neurodegeneratív betegségek megelőzésében.
