Úgy gondoljuk, hogy nekünk, magyaroknak nemigen kell bemutatni a paprikát. Ősi magyar növénynek hisszük, pedig Dél-Amerikából származik. Hozzánk a törökök közvetítésével került fűszer- és főzeléknövényként. Az újabb nemesítéseknek köszönhetően manapság a díszpaprika cserepes növényként (Capsicum annuum) is népszerű. Annál is inkább, mivel apró, hegyes, vagy gömbölyű terméseit a csípős ízek kedvelői fűszerezésre, fogyasztásra felhasználhatják.
A piroson kívül vannak sárga, mélylila, sőt fekete színű díszpaprikák is. A termések falán lévő maglécek (erek) tartalmazzák a kapszaicin alkaloidot, amely csípős ízét adja. Évelő dísznövényként nevelhetjük. Télen is csak részben hullatja le a leveleit, lágy szára fássá válik. Akkor lesz igazán szép, ha sok nap éri. A hűvösebbre forduló éjszakák elől védett helyre kell tenni, azonban nappal, amíg szép az idő, jobb neki a szabadban, hogy színesedjenek rajta a paprikák, sűrűsödjön a lombja. Télen tizenöt fok körüli hőmérséklet és szellős helyiség ideális a számára, de megszokja a szobai vagy konyhai hőmérsékletet is, ha rendszeresen friss levegőhöz juttatjuk. A közvetlen hideg huzat ártalmas, ezért a lakás téli szellőztetésekor tegyük a cserepes növényt védett helyre.
Fényigény: Jól megvilágított hely kell számára, reggeli és délutáni napsütéssel.
Hőigény: Hűvös 13 °C, vagy szobahőmérséklet az optimális. Hűvös helyen tovább megmarad a termés.
Vízigény: Bőséges öntözést kíván. Talaját tartsuk mindig nedvesen, ne hagyjuk kiszáradni. Földje ne legyen vízzel telítve, inkább csak nyirkos.
Páratartalom: Kedveli a magas páratartalmat, ezért a cserepet helyezzük kaviccsal töltött párologtató edényre. Nagyon kedveli, ha a leveleit is permetezzük, de ezt inkább a virágzás idején.
Tápanyagigény: A rendszeres tápoldatozást dús növekedéssel hálálja meg a növény.
Talajigény: A talajjal szemben kevésbé igényes. Cserépben, dézsában, erkélyládában átlagos kerti földben nevelhetjük. Azonban mutatós, szép töveket csak tápanyagban gazdag, humuszos, laza, levegős talajban kapunk.
Szaporítás: Szaporítására a legelterjedtebb módszer a palántázás. Ez nem zárja ki azt, hogy nem vethető közvetlenül szabad földbe.
Betegségek, kártevők: A levéltetvekre és a takácsatkákra érzékeny, de olykor a gyökértetvek is károsíthatják. A meleg, száraz levegő hatására a termések lehullnak.
