Jellegzetesen téli friss fűszernövénynek tekintjük. Pedig egész évben gazdagíthatná salátáinkat baktériumölő tulajdonságú anyagaival, friss ízével a metélőhagyma. Finoman hagymaszagú, lágy szárú növény. Hengeres cső alakú, zöld levelei finoman csípősek. Sokan inkább megveszik tél elején, cserépbe ültetve, minthogy a termesztésével próbálkozzanak. Mások pedig, tévesen, azt képzelik, hogy cserépbe hintett magjaiból, ha kihajtanak, gyorsan olyan bokor fejlődik, amilyeneket a piacokon kínálnak eladásra.
A metélőhagyma (Allium schoenoprasum) évelő növény. Igaz, hogy bármikor elvethető, könnyen kicsírázik, s tűszerű sziklevelei szépen kihajtanak. Azonban kikelésének évében még nem alkalmas fogyasztásra. A második évben erősödik meg, s terebélyesedik el. Legkedvezőbb vetési ideje éghajlatunk alatt március elején van, de vetőládában is előnevelhető, s utána, tavasszal, palántázható is. Ősszel, tőosztással, tartós helyre szétültethető. Az ásóval kiemelt, csomóban hagyott töveket 15-20 cm-es távolságban elültethetjük. Nem feltétlenül fontos, hogy a zöldséges kertbe kerüljön. Akár virágágyásokat is szegélyezhetünk vele. Mutatós virágaival nem vall szégyent ott sem. A fólia belső falához azok ültessék, akik nem tudnak megszabadulni a meztelen csigáktól.
Téli hajtatásra úgy készítjük elő, hogy a szeptember végén felszedett tőcsomókat hagyjuk kiszáradni, s miután kissé átfagynak, tél elején cserepezve, lassan a fűtött helyiséghez szoktatva öntözzük. Ilyenkor szép, dús hajtásokat nevel.
Nálunk általában a vékonyabb csövű, (Allium schoenorasum f. riparium) fajtát termesztik, a másik durvább, vastagabb levélzetű (A. schoenorasum f. sibiricum). De van már fokhagymaillatú metélőhagyma is.
