Van olyan szobanövény, amely képes túlélni a ház legsötétebb sarkában is. Ha valamelyik szobába csak kevés fény jut, akkor sem kell feltétlenül műnövényt választani a valódi helyett. A növények fejlődését a növekedési tényezők befolyásolják, ezek közül az egyik legfontosabb a fény. A növekedéshez, tápanyagokra, szénhidrátokra van szükség, melyet a növények a fotoszintézis során állítanak elő a maguk számára, a fotoszintézisnek viszont alapvető feltétele az elegendő fény. A levelek színvesztésére, kifakulására szintén számos példát találhatunk, korábban írtunk már a lila levelű szobanövényekről, valamint a csíkos levelű szobanövényekről is, ezek között egyaránt találunk olyanokat, amelyek, csak elegendő fény mellett őrzik meg különleges színüket és mintázatukat.
1. Broméliafélék (Bromeliaceae)
Ezek a trópusi színpompás növények a meleg, párás és fényes környezetet kedvelik, így hazánkban mindenképpen szobanövényként tartsuk. A nedves levegőt igen csak kedvelik, ezért a heti többszöri permetezést kedveli. Minél világosabb a szoba, annál élénkebb színeket varázsolnak környezetünkbe, de a közvetlen tűző napsütést nem kedvelik. A broméliafélékre jellemző, hogy virágzás után elszárad a növény, ez az ő természetes életciklusa, de nem kell megijedni, növényünk gondoskodik az utánpótlásról, és még mielőtt azt hinnénk, hogy bekövetkezett a nagy baj, sarjakat nevel.
2. Rákvirág (Aglaonema)
Ugyan a rákvirág is a napos helyeket kedveli inkább, de elviseli a félárnyékos, árnyékos helyeket, így egy sötét szobában vagy sarokban is megfelelő helye lehet. Levelei hosszúkás alakúak, sokféle színben és változatban létezik, vannak egyszínű és mintás változatai. A rákvirág jól érzi magát a sötétebb zugokban is, ám ilyenkor a levelek mintázata elhalványul vagy el is tűnik. Ha mintás leveleit is élvezni szeretnénk, akkor cserepét állítsuk napos helyre, de ne közvetlen napfényre, mert ott a levelei megéghetnek. Nem tűri viszont a huzatos helyeket, erre ügyeljünk, amikor a lakásban helyet keresünk a növénynek.
3. Kukoricalevél (Aspidistra Elatior)
A kukoricalevél a liliomfélék közé tartozó meglehetősen igénytelen szobanövény. Zöld vagy mintás, hosszú lándzsa alakú leveleivel, valamint a talajhoz közel fejlődő lilásbarna, csillag alakú virágaival díszít. Elviseli a rövidebb ideig tartó szárazságot, huzatot, meleget, és a hideget is. Földjét rendszeres öntözéssel nedvesen kell tartani, a túlöntözést azonban kerülni kell, ellenkező esetben a növény levelei sárgulásnak indulnak. A leveleken megjelenő barna foltok, a túlságosan száraz környezetre utalnak, ilyenkor érdemes az öntözés mellett, a leveleket is permetezni. A tarka levelű változatok kényesebbek, sima levelű társaiknál, nehezebben gyökeresednek, tápanyagdús talajban pedig a levelek elveszítik csíkos mintázatukat.
4. Sárkányfa (Dracaena)
A sárkányfa a világos, illetve félárnyékos helyeket kedveli, a teljesen napos helyeket nem. Általános igényű szobanövények, a számukra a legideálisabb az átlagos szobahőmérséklet, kb. 18-25 fok. A dracéna földjét ne hagyjuk teljesen kiszáradni, de ne is álljon a vízben, mindig tartsuk egy közepesen nyirkos szinten. Kb. 3-5 naponta érdemes vizet adni neki, a téli hónapokban kevesebbel is beéri. Nagyon fontos a kiegyensúlyozott öntözés, e nélkül kihullhatnak levelei, elszáradhat vagy kirohadhatnak a gyökerei. A sárkányfa kedvező körülmények között a kétméteres magasságot is eléri. Ha kinőtte a lakást, vissza lehet vágni a kívánt méretre. A metszési felület alatt ki fog hajtani.
5. Buzogányvirág (Dieffenbachia)
A buzogányvirágot óvatosan kell kezelni, mert egyes részei mérgezőek lehetnek. Ennek ellenére csodálatosan szép növény, érdemes közelebbről megismerni a gondozásának fortélyait! Csak a téli hónapokban szeretik az erős fényt. Növekedés közben viszont a a félárnyékot vagy a közvetett napfényt kedveli. Nyáron ne érje közvetlen napfény, mert megégnek a levelei. Szereti a meleget. Ha a hőmérséklet 15 fok alá esik, vagy ha hűvös, huzatos helyen van, a növény nagy eséllyel elveszti alsó leveleit és pálmaszerűvé válik. Rendszeres öntözést igényel, vigyázzunk rá, hogy ne száradjon ki, de ne öntözzük túl. A kifejlett buzogányvirág csak heti két öntözést igényel. Télen még kevesebbet kell öntözni.
6. Közönséges borostyán (Hedera Helix)
Egy babona szerint abban a házban, ahol borostyán fut a falakon, a lakóknak nem kell tartaniuk a boszorkányoktól a gonosszal szemben nyújtó védelme miatt, de egy másik babona szerint a házba bevinni nem tanácsos, mert ott bánatot okoz, sőt, egyes verziók szerint a hajadon lányok férjhez menési esélyeit is rontja. Az elültetés utáni első évben a borostyán esetében ne számítson erőteljes növekedésre, ám ezt követően hirtelen megindul majd a felfele törekvés és szinte megállíthatatlan módon fog minden hova felkapaszkodni. Amennyiben nem szeretné, hogy kezelhetetlen legyen ez az évelő, örökzöld növény, akkor mindenképpen ajánlott még a virágbimbók megjelenése előtt megmetszeni. Könnyen kezelhető növény, amely mindössze állandó fényt és csak nagyon kevés gondozást igényel.
7. Vénuszfodorka (Adiantum)
A vénuszfodorka vékony, feketésbarna nyeleken elhelyezkedő, kecsesen szárnyalt levélzete igen könnyen tönkremegy, ha alacsony a levegő páratartalma, vagy a talaj kiszárad. A félárnyékos, meleg helyet igényli; a levegő és a talaj hőmérséklete egész évben 20°C alá ne süllyedjen. A talaj legyen erősen savas kémhatású, tőzeg alapú földkeverék. Öntözés: állandóan tartsuk a talaját egyenletesen nedvesen, de a cserép ne álljon vízben! Lehetőleg langyos vizet használjunk. Lombját gyakran permetezzük, főleg télen.
8. Mexikói bambuszpálma (Chamaedorea Elegans)
Ideális számára az északi ablak, egy világos, vagy félárnyékos hely. Télen hűvösebben, nyáron 20 fokos helyen tartsuk. Júniustól kezdve szabadban is tartható árnyékos helyen. Ne hagyjuk kiszáradni a földlabdáját, de ne is álljon a vízben. Szereti a párás levegőt. Nagyméretű pálmafaj, mely akár a 3 méteres magasságot is elérheti. Arra kell fokozottan ügyelni, hogy ne kerüljön huzatos helyre, a huzatot a fikuszokhoz hasonlóan rosszul viseli. Fényigénye átlagos, elhelyezéséhez kellemesen meleg, világos, de nem tűző napos helyet keressünk. Félárnyékos helyen is tarthatjuk.
9. Vitorlavirág (Spathipyllum)
Eredeti élőhelyén az esőerdei aljnövényzet egyik alkotója, ebből következik az a kedvező tulajdonsága, hogy viszonylag kevés fénnyel is beéri. Ezen kívül, a levelek közül kiemelkedő virága az, ami miatt még sokan kedvelik. Megjelenésükre jellemzően tavasztól szeptemberig számíthatunk, ezek hiányában bokrosan növő sötétzöld leveleivel díszít. Fontos tudni, hogy a vitorlavirág minden része közepesen mérgező. A vitorlavirág elviseli ugyan az árnyékos, félárnyékos körülményeket, de akkor érzi jól magát, ha biztosítunk számára némi nem direkt fényt is, pl. egy északi vagy keleti ablak közelében. Közvetlenül üveg elé csak kivételesen árnyékos oldalon tegyük a növényt, ellenkező esetben megéghetnek, kifakulhatnak a levelei.
10. Kehelyvirág (Calathea Makoyana)
Dél-Amerika esőerdeiből származik a Calathea nemzetség többsége, de a dekoratívabb fajok Brazíliából erednek. A levélnyelek közvetlenül a gyökérből erednek. A levelek megnyúlt, tojásdad alakúak, tompa végűek. ” Ájtatos növény”-nek is nevezik, mert az este közeledtével a leveleit összekulcsolja. A kehelyvirágot márciustól szeptemberig tartsuk félárnyékos helyen párás körülmények között, például helyezzük kaviccsal töltött, vizes tálcára. Kéthetenként tápoldatozhatjuk és bőségesen locsoljuk meg langyos, lágy vízzel. Ügyeljünk azonban arra, hogy a leveleit ne érje víz. Téli időszakban pihentessük, óvjuk a huzattól és a hirtelen lehűléstől. Csak annyira öntözzük, hogy a talaja nedves legyen, ne álljon a cserép alatt pangó víz.
11. Törpebors (Peperomia)
Ez a kis szobanövény tökéletes a modern életterekbe, és jól megél egy asztalon, polcon vagy ablakpárkányon. Ez egy gyönyörű, változatos család, amelyet érdemes gyűjteni. A zöld levelű fajok világos vagy félárnyékos, a tarkák világos, egész évben szobameleg helyet kívánnak. Tőzeg alapú földkeverékben érzik jól magukat. A törpeborsot egész évben csak mérsékelten öntözzük. A legjobb, ha egy világos helyen helyezzük el, de nem szabad közvetlen napsütésnek kitenni, mivel az károsíthatja a leveleket.
12. Filodendron (Philodendron)
A Filodendron számára az általános szobai hőmérséklet tökéletes, és egy kevésbé világos helyen is szépen tudnak fejlődni. Tavasztól őszig kültéren is tarthatjuk őket, így méltó díszei lehetnek balkonkertünknek, udvarunknak is, de kerüljük a közvetlen, tűző napfényt, mert az megégetheti leveleiket. A bársonyos levelű fajták kevésbé tolerálják az erős napfényt, és magasabb a nedvességigényük, így számukra árnyékosabb helyet válasszunk otthonunkban.
13. Hegyescsúcsú futóka (Epipremnum Aureum)
A mérsékelt égövben nagy népszerűségnek örvendő szobanövények színében lehetnek eltérések. Leveleik világoszöld, sárga és fehér színben pompázhatnak. A futóka különböző fajtainak más és mar fényigényük van, de alapvetően a gyenge fényviszonyt is nagyon jól bírjak. Van olyan futóka fajta, aminek sötétzöld levelei gyenge fényviszony mellett is hatalmasra megnőnek. Az a fajta futóka növény, aminek sárga és zöld levelei vannak, az a közepes fényviszonyok mellett is megnő. A zöld és fehér levelű futóka közepes vagy erős közvetett fényben nő a legjobban. Minél világosabb a levelek színe, annál több fényt igényel a növény.
14. Nyílgyökér (Maranta Leuconeura)
A nyílgyökér világos, de nem tűző napos helyen érzi magát legjobban. Melegigényes szobanövény, ezért olyan világos helyet keressünk a növény számára, ahol egész évben legalább 18 fokos a hőmérséklet. A növény fejlődését elősegíthetjük a levelek permetezésével – Atomikkal való kezeléssel, egyszer egy héten. A termőföldben 22 fokosn érzi jól magát, a levegő nedvességtartalma pedig 75-85 % kell, hogy legyen ahhoz, hogy gyökeret verhessen. Este, mikor csökken a fény intenzitása a nyílgyökér levelei felemelkednek, összesodródnak kicsit, egymásra hajolnak, egy összekulcsolt kézre hasonlítva. Erősen fagyérzékeny, ezért télen is legalább 16-17 Celsius fokos hőmérsékletet biztosítsunk neki.
15. Szobai szanszeviéria (Sansevieria Trifasciata)
Az anyósnyelv talaját két öntözés között mindig hagyjuk kiszáradni. Legmegfelelőbb számára a terrakotta cserép, amelynek pórusain át a talaj szellőzik. A cserépalátétben soha ne álljon víz. Egyedeinek az optimális hőmérséklet 21-24°C között van, de a növény akár a 30°C-os szobahőmérsékletet is elviseli. Télen lehetőleg tartási helyének hőmérsékletét csökkentsük némileg, de ne legyen akkor sem 15°C alatti a helyiség hőmérséklete. Az anyósnyelv a fényviszonyokhoz igazítja leveleinek színezetét, vagyis minél sötétebb helyen van tartva a növény, annál sötétebbek lesznek a levelei is. Túlzottan napos körülmények között viszont levelei kifakulhatnak, valamint az ablaküveg mögött a tűző nap levelein perzselést okozhat. A huzatos helyeket és a hőingadozást is kerüljük, mert arra meglehetősen érzékenyen reagál.
