Ugye, ugye, csaknem elfelejtettük már, hogy a mai öregek, egykor, gyerekkorukban, olyan mesékkel szenderültek álomba, amelyeknek az utolsó mondata az volt ”Itt a vége, fuss el véle!”, de a sok bonyodalom után – amikor a legkisebbik fiú és a királylány végre egybekelhetett, – milyen szép volt Anyánk, Apánk, vagy a Nagymama fülünkbe suttogó hangján hallani – „És boldogan éltek, amíg meg nem haltak.”
Annyira jó érzés volt, minket is boldoggá tett a mások boldogsága, amelyet a vidám tánctól a finom falatokig, a puha, meleg ágyikóig terjedő képzeletünkben láttunk. Csupa mosoly, madárcsicsergés, virágok és lepkék vettek körül bennünket. Otthonunk biztonsága, szüleink közelsége.
Ez volt a mi igazi boldogságunk.
Eltűnődöm: vajon ma, amikor még mindig a királylányoké a legnagyobb kíváncsiság és a figyelem a világhálón meg a bulvárlapokban, a többi ember mennyire él boldogan ezen a háborúktól szenvedő, természeti katasztrófáktól rettegő bolygón?
Nos, megtudhatjuk, mivel elkészült az Oxfordi Egyetem szokásos ranglistája, amelyben azt vizsgálták, amely országok állampolgárai a legboldogabbak.
A World Happiness Reportot az ENSZ által 2012-ben alapított Sustainable Development Solutions Network (SDSN) adja ki. A jelentés a Gallup éves országos felmérésein alapul. Az Oxfordi Egyetem kutatócsoportja összesen 143 országot vizsgált.
————————————————————————————
A jelentésben a lakosság boldogságát annak az alapján ítélték meg, hogy a lakosok hogyan értékelik az életüket befolyásoló tényezőket.
A kritériumok között szerepelt a várható élettartam, az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), a társadalmi támogatottság mértéke, a korrupció, a közösség állapota, valamint az életet befolyásoló döntések állapota.
———————————————————————
Ismét Finnország lett a világ legboldogabb országa.
Szlovákia a 45. helyre került. A szomszédos országok közül Ausztria a 14., Csehország a 18, Lengyelország a 35. helyet foglalta el, Szlovákiához viszonyítva csak Magyarország került jóval hátrább (56. hely), meg Ukrajna végzett rosszabbul, ami a mostani helyzetben várható is volt, a 105. helyet kapta.
Ez a felmérés a 2021 és 2023 közötti időszakot elemzi. Az előző időszakhoz viszonyítva Szlovákia 16 hellyel került hátrább az utolsó három év körülményei alapján…
Nekünk, akik itt élünk, kisnyugdíjasként minden euró számít. Beosztjuk, amit kapunk, s csak azon szorongunk, ne jöjjön ránk újabb betegség, ne romoljanak el megbízható háztartási gépeink. Máról holnapra, egyik nyugdíjtól a másikig.
És mennyien élnek, küszködnek rokkant-nyugdíjasként háromszáz euró alatti havi járandóságukból. Elmarad a szükséges kivizsgálás, hiányzik sok életben tartó gyógyszer, ha nincs pénz, hogy utánajárjon, megfizesse a szívességet, a normálisabb körülmények között minden embernek kijáró figyelmet, segítséget. Hányan vannak? Mikor várhatnak erőteljesebb támogatást, segítséget?
A jelentés felsorolja, hogy továbbra is a skandináv államokban élők a legboldogabbak. Finnország után Dánia, Izland és Svédország következik, Norvégia a hetedik helyen áll. Ausztria a 14. a biztonságot nyújtó szociális támogatásokkal, a jól fizetett munkahelyekkel. Hja, aki ott mehet nyugdíjba..
A gyerekeink és az unokáink! Akik nem a szülőföldjükhöz, anyanyelvükhöz akarnak hűtlenné válni, akik csak meg akarnak élni! És a családok évente egyszer-kétszer, ha találkoznak. Marad a telefon, az internet.
Remélhetőleg ők, ott, miután új nyelveket tanulnak, nem felejtik el a szülők nyelvét sem.
Nem tehetek róla, annyira távoliak, annyira messze vannak, hogy érzem, amit apjuk, anyjuk, itthon hagyott családjuk „hiányuk átjár, mint huzat a házon”… vajon megérinti-e az ő szívüket is még a költő jajszava?…
Bocsássák meg nekem, akik így ingáznak gyermekeik és unokáik, meg itthoni, üressé vált fészkeik között, hogy sok évet magam mögött tudva úgy érzem, a család már ekkora elvándorlás mellett inkább csak virtuálisan létezik.
Mint a gyermekeknek mondott mesékben egykor, a boldogság.
Bárcsak hazahoznák, amit begyűjtenek: tudást, megélhetéshez itthon is elegendő anyagi javakat – és szeretetüket, hogy ismét találkozhassanak, és együtt lehessenek a hozzátartozóikkal.
Talán a következő felmérésekben visszatalál Szlovákia is legalább az előző helyére.
És akik megérik, tényleg nagyobb biztonságban, jobb körülmények között – boldogan élnek majd, vagy legalább – boldogabban, mint most, 2024-ben.
(hme)
