Az utóbbi három évtizedben ez a gyümölcs futotta be a világpiacon a legnagyobb karriert. Kelet-Ázsiából került Ausztráliába, majd Új-Zélandra a kivi, ahol nagy gyümölcsű fajtáit kinemesítették. Kiváló íze, gazdag vitamin-és ásványianyag-tartalma miatt valóban megérdemli, hogy amennyit csak lehet, fogyasszunk belőle – sőt, hogy megtanuljuk a termesztését is. Ugyanis ma már ennek sincs akadálya. Sőt, már arra sem kell ügyelnünk, hogy kétlakisága miatt egyszerre két példányt szerezzünk be. (Az eredetileg termesztettek egyivarú virágai külön-külön növényen nyíltak, ezért hím-és nőnemű példányokat kellett ültetni).
A nagyobb gyümölcsű fajták ma is ezek, nálunk a svájci Starella és a Hayward a nőneműek közül a legelterjedtebb, a porzást ezeken a hímnemű Tomuri telepítésével láthatjuk el. Az egylaki fajták közül a Jenny a legismertebb, ennek kitűnő aromájú, közepes nagyságú termései vannak.
Az ún. „mini kivi”, az Aktinídia arguta, aktinídia význačná: egylaki. Vagyis önbeporzó. Ezek közül nálunk a legismertebb a Weiki. Igaz, hogy csupán 2-3 cm-es termést érlel, de fagytűrő, éghajlati viszonyainknak megfelelő. A gyümölcse kellemes zamatú, s előnye – mint minden otthon termelt gyümölcsnek – a piaci behozatalból származóval szemben, hogy nem tartalmaz vegyszermaradványokat.
A kivifajták kiválóan alkalmasak lugas befuttatására. Ügyelni kell, hogy délnyugati, északnyugati oldalra ültessük a kétéves, konténeres példányokat. Főleg a nagyobb gyümölcsű fajták igényesek a talajt illetően, enyhén savanyú, (6 pH) földben szeretnek a legjobban. A nehéz, vizenyős talajban elpusztulnak.
Ha hím- és nőnemű példányokat ültetünk, akkor 3-4 m távolságra egymástól, ha egylakiakat, akkor a lugast tartó oszlopok mindkét oldalára egy-egy példányt. A biztonság kedvéért ültethetünk még közéjük egy beporzásra alkalmas „mini kivit” is.
Nemcsak tavasszal, nyáron is ültetető a kivi. Később a munkálatai – takarása, metszése – szinte megegyeznek a szőlőével. Huzalokra is futtatható, úgy, mint a szőlő. Négyéves nevelés – szakszerű metszés – után már 300-400 gyümölcsöt is teremhet. Az első fagyok előtt szedik le a még kemény gyümölcsöt, amelyet – mint az almát – hűvös, kellő nedvességtartalmú tárolóban érlelnek tovább, amíg fogyaszthatóvá válik.
