Közeleg az ősz, ami egyben azt is jelenti, hogy egyre sűrűbben láthatók a poloskák. Rossz hír, hogy most már nemcsak a kertünket, hanem az otthonunkat is megszállhatják. Az időjárás ráadásul nekik kedvez, így hozzá kell szoknunk a nemkívánatos vendégeinkhez. Az azonban fontos, hogy ne essünk kétségbe, ha bárhol összefutunk velük, hiszen könnyedén védekezhetünk ellenük kint és bent is egyaránt. Az alábbiakból kiderül, hogy mi a helyzet jelenleg poloskafronton, mire számíthatunk a későbbiekben.
Az enyhe telek és a változó klíma miatt minden évben egyre több poloskával kell megbirkóznunk a kertekben és az otthonunkban is. Ráadásul invazív fajról beszélünk és gyakorlatilag nincs természetes ragadozó ellensége sem. Ahogy beköszönt a hűvösebb idő – például az ősz közeledtével -, a poloskák elkezdik keresni az áttelelésükhöz alkalmas helyet. Fészerekben, farakásokban tanyáznak, és tucatjával próbálnak bejutni a házakba, lakásokba is. Az elmúlt években egyre nagyobb kártételt jelentenek a behurcolt új poloskafajok. Ilyenek a 2002 óta Afrikából idevetődött, és jól befészkelődött, mára mindennapossá vált zöld vándorpoloska, és a 2013 óta Ázsiából behurcolt ázsiai márványospoloska is.
Nem válogatnak a növények között
Ősszel jelennek meg tömegével, viszont, akinek kertje van, az tudja, hogy nyáron sincs nyugtunk tőlük. Azért is veszélyesek ezek a kártevők, mert nem válogatnak a növények között: több 100 növény tartozik abba a körbe, amit szívesen fogyasztanak. Ezek között találunk mind termesztett, mind vadon élő növényeket is. A szántóföldi növények közül a napraforgóban, a kukoricában és a rizsben nagyon komoly károkat okoz. Gyümölcsféléken gyakorlatilag az összes termesztett fajon. Az egyik kedvenc tápnövénycsoportja azonban a hüvelyesek, mint például a bab, borsó, de legfőképpen a szójabab. Zöldség növények közül a legveszélyeztetettebbek a paprika és a paradicsom és a padlizsán. Dísznövények közül kimondottan kedveli a japán rózsát és a kányabangitát. A fő gond, hogy itthon nincs természetes ellenségük, tökéletesen megfelel számukra az itteni klíma, a kifejlett poloskák pedig igen ellenálló kártevők.
Az ázsiai márványospoloskák csoportosan telelnek. A kifejlett rovar pedig nagyobb valószínűséggel költözik be az otthonokba, épületrészekbe, mint a többi poloskafaj, és az ilyen helyekre való behúzódással vészeli át a hidegebb időszakot. Miután megtalálták a helyüket, hibernált állapotba kerülnek, a ház melegétől azonban gyakran aktívvá válhatnak. Fűtött helyiségek ideálisak a szaporodásukhoz is, így elterjedésük nagyon megkeseríthetik az emberek életét. Még nagyobb károkat okozhatnak a házak, udvarok környékén tavasszal, amikor felébrednek és óriási számban rajzanak ki. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mit tegyünk, ha valóban megszállják a kertünket vagy az otthonunkat ezek a büdös bogarak?
A legtöbbet a megelőzés segíthet:
- Ha a levelek fonákján apró tojásokat látunk, akkor távolítsuk el a levelet a növényről, így a következő nemzedék kikelését megakadályozhatjuk.
- Nem-olajos permetezés: csak bio módszer alkalmazható, amely a poloskalárvákat elpusztítja, de hasznos rovarokat nem. Hátránya, hogy kifejlett egyedek ellen nem hatásos.
- Ha már nagyon elszaporodtak a poloskák, akkor a kesztyűs kézzel gyűjtsük őket össze, majd dobjuk egy ecetes vizes üvegbe, hogy biztosan elpusztuljanak.
- Tegyünk sűrűn szőtt zsákocskákat azokra termésekre, amiket meg szeretnénk védeni (például paradicsom), így nem tudják a poloskák szívogatni.
- Alkalmazhatunk csalinövényeket is: ha a kertünkben találkozunk velük, akkor érdemes lehet a zöld vándorpoloskák, a márványospoloskák, valamint ezek lárvái ellen is pár szál gabonával védekezni. A lényeg csak az, hogy a kert egész területén legyen pár szál gabona és időnként vessük újra, mert csak a tejes érésben lévő szemek vonzzák a poloskákat. A gabonát az év bármely szakában el lehet vetni, de az augusztusban vetett növényeknek már nem igazán lesz kalászuk.
A legkisebb résen is bejutnak
Ha pedig az otthonunkat veszik célkeresztbe, akkor bizony baj van, hiszen a legkisebb résen is bejutnak, így az ember gyakran csapatostul találkozhat velük a nyílászárók körül, vagy éppen a falakon. Az ázsiai márványospoloska épületekbe való behúzódását, aggregációját legjobb megelőzni például egy jól záródó, erős szúnyoghálóval, az esetlegesen bejutott rovarokat pedig kitessékelni. A kiskerti kártétel esetén is működhet a megelőzés, ami ez esetben azt jelenti, hogy a levelek fonákján található tojásokat, a levéllel együtt eltávolítjuk, ezzel megakadályozva az újabb nemzedék kikelését. Legalább két hétig folyamatosan -10 fok alatti hőmérséklet kellene ahhoz, hogy a telelő állományok egy része elpusztuljon – ilyen tartós hidegről azonban gyakorlatilag évek óta nem lehet beszélni. Ha bejutnak a házunkba, fontos, hogy ne essünk pánikba, hanem cselekedjünk az alábbiak szerint:
- Egyszerűen csak gyűjtsük őket össze kesztyűs kézzel, mivel undorító szaguk a csupasz kézről nehezen lemosható.
- Ha a levelek fonákján apró tojásokat látunk, akkor távolítsuk el a levelet a növényről, így a következő nemzedék kikelését megakadályozhatjuk.
- Jó védekezési mód lehet, ha részint akadályozzuk a bejutásukat a lakásba – ezt viszont csak a passzentos, hézagmentesen felhelyezett szúnyoghálókkal lehetséges. Ha erre nincs lehetőség, az esti órákban kerülendő az égő villany melletti szellőztetés, ugyanis a fény vonzza a poloskákat is.
Ne használjunk szereket!
Bár sokan hajlamosak lehetnek mindent megtenni, ha büdösbogarakat látnak, ennek ellenére ne használjunk rögtön rovarölő szereket és más kemikáliákat. Ezeknek a szereknek az alkalmazása ugyanis a már jelenlévő rovarok ellen megoldást jelenthet, viszont két szempontból problémás lehet:
- Ezek nem szelektív szerek, így a környéken jelenlevő más, sokszor hasznos ízeltlábú szervezeteket is elpusztítják.
- Mivel ezek a rovarok főleg érésben lévő vagy érett terméseket részesítik előnyben, ezért a permetezés utáni várakozási idő sok esetben a termés elvesztését is okozhatja.
- Nem könnyű feladat „kesztyűs kézzel” összeszedegetni. Ahol tömegévek bújnak a terasz sarkába, erkélyre, sokan a régi porszívókat „vetik be” összegyűjtésükre.
