Régebben, amikor még nem zavarta meg időjárásunkat a globális felmelegedés, minden évben, „menetrendszerűen” jöttek az erősebb, vagy gyengébb talaj menti fagyokat hozó fagyosszentek. A májusi, hirtelen lehűlésekről elhíresült Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12. 13. 14.), az Ipoly mentén még Zsófia (május 15.) és Orbán (május 25.) napjával elmúlt a zsenge vetéseket, palántákat, virágzó gyümölcsfákat dermesztő fagyok veszélye. A kertészkedők ezekhez igazították a melegkedvelő zöldségfélék ültetését.
A fagyosszentek előtt nem ültették ki a paradicsomot, uborkát, babot, a csemegekukoricát, s az értékesebb, szabadföldi paprika palántái csak Orbán napja után kerültek kiültetésre.
Ma már, a kora nyári meleget idéző áprilisban, nehéz lenne elképzelni, hogy jöhetnek még tavaszi, májusi fagyok. Ezért is, meg a kiszámíthatatlanná vált időjárás miatt is (ki tudja, mitől kell tartanunk, özönvíznyi esőktől, vagy már májusban kezdődő kánikulától), sokan választják a szakaszos ültetéseket. A palánták egyharmadát még áprilisban kiültették, a második harmadot május elején, s csak a „biztonsági tartalékot” képező harmadik harmadot hagyják hagyományos, későbbi ültetésre.
A paradicsommal kísérleteznek a legtöbben. Az elmúlt évben a szabadföldi ültetésből kevés helyen lett befőzhető, számottevő termés. Nyilvánvaló, hogy a napsütésben, szellős, de védett helyen termő tövek gyümölcse a legzamatosabb. Csak a fele termést kockáztatja, aki fólia alá is ültet a palántákból. Ha lehet, majd felhajtja a fólialapot, ha nem, az védi meg a termést a jégveréstől, vagy a kánikulai napsugarak égetésétől.
Többféle hibrid közül választhatunk ma már (bokor-, vagy karós), determinált (K-3), vagy folyton termő (pl. Gála), két-három tő a lugasfajtákból, felfuttatva. Egy négytagú családnak 25-30 tő paradicsom is elegendő lehet, viszont, rossz évben, a duplája is kevésnek bizonyulhat.
Ültessük mélyre, iszapolhatjuk is, ezzel a módszerrel a nagyobbra nőtt palánták is erőteljes fejlődésnek indulnak. Előnyös a fekete fóliára ültetés, védi a termést, a talajt.