Tudományos kutatásokra hivatkozva állítják, hogy zöldségből – minél sötétebb lila, annál jobb. A növényi festékanyagok (antociánok, karotinoidok) antioxidáns szerepe ma már közismert. Védenek a környezetből származó, vagy a szervezetben felhalmozódó karcinogén anyagok ellen. A méregtelenítőnek tartott enzimek szintjét növelik a szervezetben. Láttunk már lila karfiolt és sárgarépát is, de most nem a különböző keresztezésekkel és trükkökkel előállított, megváltoztatott színű burgonyáról, paradicsomról és paprikáról akarunk szólni: egyszerűen csak azokról a vörösnek, vagy lilának nevezett zöldségfélékről, amelyeket időtlen idők óta ismerünk, termesztünk és fogyasztunk.
A cékla
A cékla (Beta vulgaris c.conditiva) szerepéről a daganatos betegségek megelőzésében, a vörösvérsejtek képzésében már sokszor írtunk. Erről most csak annyit, hogy ne csak savanyítva, befőzve tegyük el télire, hanem gumóját a többi gyökérzöldséggel együtt a pincében, vagy vermelve tároljuk. És ivóléként, nyersen, fogyasszunk belőle minél többet. Sárgarépával, fekete retekkel, zellerrel együtt a Breuss-féle ivólé kúra alapanyaga.
A lila vöröshagyma
A lila vöröshagyma (Allium cepa „lilacinum”) éppen úgy termeszthető, mint a többi vöröshagyma. Tavasszal, dughagymaként, 100-120 napos tenyészidővel, téli tárolásra termeszthető. Magról vetve 140-160 napos tenyészidővel, friss fogyasztásra, rövidebb tárolásra alkalmas. Egyre többen kedvelik édeskés, zamatos ízéért, könnyebb emészthetőségéért nyersen vagy ételekben. Vérnyomás- és vércukorszint-csökkentő, az agyér-trombózis ellen védő hatásai mellett a koleszterin-szint is egyszerűbben helyreállítható rendszeres fogyasztásával, mint bármilyen vegyi összetételű gyógyszerrel. Vannak gömbölyű, hosszúkás, hengeres alakú lila hagymák, amelyek igen jól mutatnak a salátákban is. Hagymalekvár is készíthető belőlük. De nyersen fogyasztva a leghatékonyabb.
A lila, vagy vöröskáposzta
A lila, vagy vöröskáposzta (Brassica oleracea convar.v. rubra) szintén ugyanúgy termeszthető, mint a többi fejes káposzta. Mégis kevesebbet ültetnek belőle, mondván, kisebb a termése, mint a többi, fehér fajtának, s nagyobb a talajigénye. Ez csak annyiban igaz, hogy színe a talaj pH-értékétől függően változik, savasabb talajban lilább, sötétebb színű, lúgosabb talajban viszont szürkébb, sárgásabban kék. A lényeg, hogy tápanyagokkal egyenletesen ellátott, nem túl laza talajra, jó vízellátásra van szüksége. Jó lenne, ha mindenütt többet termesztenének és fogyasztanának belőle, mivel kitűnő méregtelenítő. A B- és a C-vitamin mellett fontos ásványi sókat, fehérjéket tartalmaz. Javítja az emésztést, fogyókúrákba illeszthető, mert a jóllakottság érzését kelti. És zamatosabb, gazdagabb ízű, mint a többi káposzta. Ne csak párolva, vagy csalamádékba keverve, nyersen, salátaként is fogyasszuk.
