Az életkor előrehaladtával az agyi idegsejtjeink száma folyamatosan csökken, a felidéző működések meglassulnak. Normál esetben is bekövetkezik a gyors képzettársítás képességének csökkenése, ezt azonban az élet során felhalmozódott tapasztalatok és bölcsesség képes ellensúlyozni. Az életkor előrehaladtával – bár nem törvényszerűen -, előfordulhat feledékenység, de ez normális esetben nem romlik.
Demenciáról (értelmi hanyatlásról, elbutulásról) akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek betegség következtében hanyatlanak. Maga a kifejezés tehát egy tünetegyüttest takar, melynek fő összetevői az emlékezethanyatlás, az agykérgi működések zavara (beszédzavar, az érzékszervek működésének zavara, az összerendezett mozgások zavara) az ítélőképesség hanyatlása és személyiségváltozás. Ehhez gyakran szorongás, depresszió, téveszmék is társulnak, a magatartás megváltozik, az önellátó képesség többnyire romlik.
Tünetek: beszédzavar, hangulatingadozás, agnózia, memóriazavar, beszédértés zavara, afázia, összerendezett mozgások zavara, apraxia, absztrakt gondolkodás zavara
Előfordulása
A demencia legjelentősebb kockázati tényezője az életkor. A 65 évnél idősebb lakosság körében 15 százalékban enyhe kognitív hanyatlás – a korfüggő feledékenység és a demencia közötti állapot – figyelhető meg. Demencia ebben az életkorban 1 százalékban jelentkezik, ez az arány ötévente körülbelül a kétszeresére nő, így 90 éves korra 30-35 százalék a demensek aránya.
A demencia okai
A betegség hátterében sok esetben szélütés, trauma, agyvelőgyulladás (tehát az agyi működéseket károsító történés), vagy hosszan tartó krónikus betegség (magasvérnyomás-betegség, cukorbaj, elhízás, emelkedett vérzsírszint) áll, melynek szövődményei mentális hanyatláshoz vezetnek. Egyéb mérgező hatások, alkohol vagy gyógyszerekkel való visszaélés, de a dohányzás is demenciához vezethet. Az okok pontos meghatározása feltétlenül szükséges, hiszen a betegség kimenetele függhet attól, hogy a kiváltó ok megszüntethető-e. Így például a gyógyszer vagy alkohol elhagyása jelentősen javíthat a mentális állapoton, a kialakult demencia tehát még visszafordítható.
Az idős korban bekövetkező jóindulatú feledékenység kialakulásában az ösztrogén hormonok hiánya is szerepet játszhat, ezért a változókori hormonpótló kezelés jó hatású lehet a tünetek csökkentésében.
Előfordulhat, hogy a memóriazavar hátterében nem demencia, hanem depresszió áll. Ha a családban előfordult ilyen betegség, és az emlékezetzavarban szenvedőnél hullámzó teljesítmény, érdeklődéskor elutasító magatartás („nem tudom” válaszok), kudarcélményre közömbösség, esetleges öngyilkossági gondolatok érzékelhetőek, akkor mindenképpen gondolni kell rá, mert a depresszió kezelésével a tünetek megszüntethetőek. A hypothyreosis (a pajzsmirigy alulműködése) is vezethet demenciához, de idős korban gondolnunk kell a látás és a hallás meggyengülése miatt kialakuló beszűkülésre is. Demenciával, járási ügyetlenséggel és vizelettartási zavarral jár a normál nyomású vízfejűség (hydrocephalus), mely agyhártyai vérzést követően, esetleg fejsérülés után jön létre, és sönt-műtéttel gyógyítható.
A betegség kialakulásában szerepet játszó kockázati tényezők közül nem befolyásolható, de a legnagyobb jelentőségű az életkor. Úgyszintén jelentős, ha a családban kettő vagy több demens beteg van, ami genetikai hajlamra utal.
A REVERZIBILIS DEMENCIÁK LEGFONTOSABB OKAI
| Drog | Korszerűtlen altatók, antiparkinson-szerek, régi típusú antidepresszánsok, egyes antidepressznsok, egyes antiepileptikumok, stb. |
| Emocionális betegségek | depresszió, szorongás |
| Metabolikus és endokrin betegségek | diabetes mellitus, hypo/hyperthyreosis,hypo/hyperparathyreosis, Addison-kór, stb. |
| Érzékszervi betegség | Látás- és halláscsökkenés |
| Neurológiai betegségekp | pl. normotensiv hydrocephalus trauma, tumor |
| Fertőzés | meningitis, syphilis |
| Alkoholmegvonás, alkoholos encephalopathiák |
A diagnózis
A diagnózis felállításában fontos a panaszok és tünetek részletes feltérképezése, melyet a beteg mellett a hozzátartozóktól nyer az orvos.
Az ezt követő pszichiátriai vizsgálatok után, melyek a beteg kognitív funkcióit térképezik fel, részletes neurológiai vizsgálat, majd belgyógyászati kivizsgálás következik, melynek célja a kiváltó ok feltérképezése.
Alapvető szerepe van a laborvizsgálatnak, mely az esetlegesen fennálló anyagcserezavarok, toxikus állapotok, endokrin kórképek, vitaminhiány és fertőzéses eredet kizárásában segítenek.
Emellett nagyon fontosak az agyi képalkotó vizsgálatok melyek az agy szerkezetében és működésében beállt változásokat mutatják. A demenciák 90 százalékát az Alzheimer-kór, a vaszkuláris demencia vagy a kettő együttese adja. A fennmaradó 10 százalék az úgynevezett reverzibilis demenciák csoportja, melyeknél a kiváltó ok kezelésével a tünetek megszüntethetők vagy legalábbis jelentősen javíthatók.
Tünetei, kórlefolyása
A memóriazavar mellett fennálló egyéb tünetek, mint például az érzékszervi úton történő ingerek komplex felismerésének zavara (agnózia), a beszéd megértésének vagy a kifejezésnek a zavara (afázia), az összerendezett mozgások zavara (apraxia) vagy az absztrakt gondolkodás (ítéletalkotás, cselekedetek következményeinek előrelátása, előretervezés) zavara miatt az érintett egyén szociális funkciói is károsodnak.
A két leggyakoribb demenciatípus – az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia – tünetei között már kezdetben különbségek mutatkoznak. Míg az előbbinél kezdeti stádiumban nehéz a meghatározás, mert nagyobbrészt hangulati eltérések jelentkeznek, gondolkodásbeli zavar csak később alakul ki, addig a vaszkuláris demenciára a hirtelen kezdet, a hullámzó lefolyás, lépcsőszerű rosszabbodás jellemző, gyakran előforduló éjszakai zavartsággal, nyugtalansággal. A hangulati és testi panaszok mellett azonban a személyiség változása nem kifejezett.
A betegség lefolyását alapvetően a kiváltó ok határozza meg. Alzheimer-kór esetén fontos a korai felismerés, de oki terápiára egyelőre nincs lehetőség, a cél a betegség rosszabbodásának lassítása specifikus terápiával. Szekunder demenciák esetén a kiváltó ok kezelésével, megszüntetésével jelentősen csökkennek a tünetek, javul az állapot, bár előfordulhat, hogy a javulás mértéke nem éri el a kiindulási szintet.
A demencia kezelése
Gyógyszeres kezelés: különböző célok szerint zaljik a megfelelő gyógyszer kiválasztása: ha elsősorban az emlékezést, tanulást (kogníciót) szeretnénk javítani, akkor az ún. nootrop szerek közül választhatunk. Ide tartoznak a gingko biloba, piracetam, vinpocetin, nicergolin, cerebrolysin hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek. Ha kellő dózisban 3-4 hónapon át alkalmazva nincs hatás, akkor érdemes az alkalmazott szer helyett ennek a csoportnak egy másik tagját kipróbálni. Ha a progressziót (az állapot romlását) akarjuk lassítani, akkor Alzheimer-kórral együtt jelentkező egyéb demenciák esetén az E-vitamin és selegilin terápia jön számításba. Ha depresszió súlyosbítja a beteg állapotát, akkor korszerű antidepresszánsok vagy orbáncfű-kivonat adható a tünetek javítására. A depresszió mellett ezek a szerek a szorongásoldásban is szerepet játszanak. Alvászavar esetén csak a legkorszerűbb altatókkal szabad próbálkozni. Ha téveszmék, hallucinációk és ezeket kísérő agitáció, agresszió jelentkezik, akkor a beteg számára antipszichotikumokat ír fel az orvos.
Természetesen a nem gyógyszeres terápiának is fontos szerepe van a gyógyulás elősegítésében. Ez minden esetben egyénre szabott kell legyen, és a beteg mellett az őt gondozó hozzátartozókra is ki kell terjedjen! Enyhe demenciában a kognitív terápiával a beszéd- és memóriazavar kezelhető, a magatartásterápia pedig egy jól kiválasztott tünet (inkontinencia, éjszakai elkóborlás) kezelésében lehet hangsúlyos. A hosszantartó gondozás, az állapot nem kellő javulása felemésztheti a gondozó hozzátartozót is, akinél kialakulhat testi (pl. lumbágó) vagy lelki (pl. depresszió) betegség egyaránt. Fontos, hogy aki ilyen beteget ápol, a maga egészségét is vegye kezébe, ezért a hasznos információk címszó alatt néhány szemponttal megpróbáljuk megkönnyíteni az ő helyzetüket is.
A gyógyulási esélyek
A gyógyulási esélyek a kiváltó októl függően igen különbözőek lehetnek. A demenciák 90 százalékában az elsődleges cél az állapotromlás megállítása, az életminőség javítása. Vannak azonban olyan kórképek, melyeknél jelentős javulás várható (reverzibilis demenciák, 10 százalék). Előfordul, hogy a demencia kialakulásában gyógyszerhatás játszott közre, ilyenkor a gyógyszer elhagyásával az állapot javítható, megszüntethető. Depresszió mellett is gyakran kialakul mentális hanyatlás. Alkoholfogyasztás, toxikus állapotok, trauma (fejsérülés), agyvelőgyulladás során is számolnunk kell demencia kialakulásával, mely a kiváltó ok felszámolásával megszüntethető. Speciális reverzibilis forma az úgynevezett normál nyomású hydrocephalus is.
Megelőzés
A befolyásolható kockázati tényezők közül a szélütés kilencszeresére fokozza a demencia kockázatát! Ez is mutatja, hogy az olyan krónikus betegségek, mint a magas vérnyomás, magas vérzsírszint és a cukorbetegség, az erek károsítása révén hozzájárulhatnak demencia kialakulásához. Az alkohol, drogok (beleértve a központi idegrendszerre ható gyógyszereket is) és a dohányzás szintén hozzájárulhatnak a szellemi hanyatláshoz. Ezért nagyon fontos az egészséges életmód kialakítása már fiatal korban, a rendszeres orvosi kontroll vizsgálatok, és a tüneteket nem okozó krónikus betegségek kezeltetése is!
A gondolkodási képességek megtartását, védelmét segítő tényező az iskolai végzettség. A nyolc általánosnál kevesebbet végzettek esetén 75 éves korra kétszer gyakoribb a demencia kialakulása, mint a magasabb végzettségűeknél, ezért nagyon fontos a szellemi aktivitás.
Hasznos tudnivalók
- Ha orvoshoz megyünk, készüljünk fel a következő kérdésekre:
- Milyen emlékezetre vonatkozó panasz van?
- Milyen egyéb panasz van (fennálló fertőzés, közelmúltban lezajlott trauma, akutan kialakult betegség…)
- Milyen betegségei vannak (agyi infarktus, epilepszia, krónikus betegségek, vitaminhiány, depresszió…)
Milyen gyógyszereket szed?
Amennyire tehetjük, szedjük össze a korábbi betegségekre vonatkozó orvosi papírokat, mert a kezelőorvosnak látnia kell az elvégzett vizsgálatokat és a pontos diagnózist. Ezzel megelőzhetjük a vizsgálatok felesleges ismétlését is.
Mit tegyen a hozzátartozó,
- ha a betegnek súlyos emlékezetzavara van: fontos az információk állandó ismétlése (melyik nap van, mit csinált…). Megszokott szóképeit kell használni, órát, naptárat célszerű jól látható helyre kitenni, a napi teendőkről részletes listát készíteni. Segíthet, ha ellátjuk a beteget feliratozott fényképekkel azokról a személyekről, akik fontosak számára, akikkel gyakran találkozik.
- ha a beteg nyugtalan: lehetőleg maradjon nyugodt, barátságos. A harmonikus környezet és valamilyen célirányos tevékenység, például egyszerű torna, levezetheti a feszültséget. A nyugtalan időszakok ritkításában segíthet háttérzene.
- ha a beteg elkóborol: személyazonosító karkötő, nyakba akasztott igazolvány segíthet az azonosításban, de a lehetőség csökkentésére mindenképpen szükséges biztonságosan zárható környezet.
- ha a beteg agresszív: A hozzátartozó a megelőzésben segíthet azzal, hogy a beteg gondozása jól átgondolt és strukturált, a beteg emberi méltóságát tiszteletben tartó. Ha a beteg mégis agresszívvé válik, orvost kell hívni. Ilyen esetben a hozzátartozó készüljön fel olyan kérdésekre, mint hogy mi előzte meg az eseményt, milyen a konkrét magatartás és milyen következményekkel járt.
Mit tegyen a beteget ápoló hozzátartozó, hogy ő maga ne essen áldozatul a hosszú és megerőltető munkának:
- Fontos, hogy ne tűzzön ki irreális célokat maga elé, és ne törekedjen mindenáron a tökéletességre, mert egyre több megoldatlan nehézséget és elvégzetlen munkát fog maga előtt görgetni, melyek felemésztik egészségét.
- Minden napot tervezzen meg előre. Az általános napi teendők mellett, ha egy krónikus beteggel is foglalkozik, akkor minden esetben időt és figyelmet kell fordítania saját egészséges életmódjának, a napi testmozgásnak és relaxációnak a kialakítására is. Ez dupla elfoglaltságot jelent, de az egészség megőrzése szempontjából nagyon fontos! Inkább vállaljon kevesebbet, de ez a szempont is érvényesüljön!
- Különösen figyeljen szenvedélybetegségeire. A fokozott stressz miatt a kávé, dohányzás, altatók és nyugtatók, alkohol vagy a táplálkozástól való függés könnyen kialakulhat.
- Már az ápolás kezdetekor próbálja ezeket a szempontokat érvényesíteni. Ha ennek ellenére alvászavar, testsúlyváltozás, különböző rosszullétek, betegségek vagy ingerlékenység, szorongás, a teljesítőképesség csökkenése jelentkezik, ne hanyagolja el magát és forduljon orvoshoz, mert az egészség a legfontosabb érték, melynek megőrzése sokkal több haszonnal kecsegtet, mint a már kialakult betegségek kezelése!
(Következik: Mi az Parkinson-kór?)
