Fehér kristálycukor
Nálunk a legismertebb, leggyakrabban használt a cukorrépából nyert fehér kristálycukor. A felaprított cukorrépát áztatják, préselik, majd mésszel tisztítják. A szennyeződésekkel együtt így minden szerves anyagot is kivonnak a cukros oldatból. Végül további tisztítási és finomítási eljárások során nyeri el sűrű szirup állagát. Ezt kristályosítják, majd megszárítják.
Nádcukor
A világ cukortermelésének alapanyaga 70 százalékban a cukornád. A módszer, amellyel feldolgozzák, lényegében ugyanolyan, mint a cukorrépánál. A megtisztított cukornádat kipréselik és az így nyert léből gőzzel granulátumot készítenek. Mivel nem finomítják, megmarad a B-vitamin- és ásványianyag-tartalma.
Barna cukor
Sokan úgy gondolják, hogy a melaszos vagy barna színű cukor tartalmaz bizonyos tápanyagokat, amelyeket a fehér cukor nem, ezért értékesebb, illetve, hogy ez valamilyen természetesebb cukor. Tévedés: ennek a gyártása csak az utolsó fázisban tér el a fehér cukorétól. A finomítás utáni utolsó sűrítések során visszamaradt oldat a melasz (ennek tényleg van valamennyi ásványianyag-tartalma). Ezt keverik a finomított cukorhoz, ez adja ragacsos állagát, jellegzetes ízét és sötétbarna színét.
De – sajnos -, manapság sokszor még melasz sem kell a sűrű barna cukorhoz, egyszerűen sziruppal, színezőanyaggal és aromával készül. Csupán a színezőanyagtól, a sziruptól és a szárítás módjától függ íze, állaga és árnyalata.
Fruktóz
Más néven gyümölcscukor. Bár szerkezetileg megegyezik a gyümölcsökben található cukorral (innen a neve), kukoricából állítják elő. A kristályos fruktóz körülbelül két évtizede kedvelt élelmiszeripari alapanyag. Lassabban szívódik fel, mint a sima cukor, viszont jóval gyorsabban, mintha a gyümölcsöt fogyasztanánk természetes állapotában, rostjaival, a benne található természetes cukorral, ásványianyag-és vitamintartalmával együtt.
Fruktóz-szirup
Kukoricaszirupnak is hívják, meg még sok más néven is megtalálhatjuk az élelmiszerek címkéjén. Úgy készül, hogy a szacharózt lebontják glükózra és fruktózra, így a szirup édesebb lesz, mint a sima cukor, ráadásul folyékony állagú. Az élelmiszeripar igencsak kedveli, az üdítőkben, kekszekben, a fagylaltokban, de még a virsliben és a mélyhűtött pizzatésztában (meg a mézek egy részében is) ez található. Hiába hagyjuk ki a cukrot a kávénkból, ha a készételek és üdítők által „invertcukor” formájában szinte észrevétlenül ömlesztik a szervezetünkbe.
Szőlőcukor
A nevével ellentétben ezt is kukoricából, vagy burgonyából nyerik. Leginkább sportolóknak szokták ajánlani a fogyasztását, mivel már a nyálban lebomlik, s ezzel gyorsan felpörgeti a szervezetet. Éppen emiatt igen veszélyes is lehet, mivel pillanatok alatt megemeli a vércukorszintet, ami nagy teher az inzulinháztartás számára.
Méz
Technológiailag ez is cukor, ám teljesen természetes. Bár édesebb a cukornál, lassabban szívódik fel, glikémiás indexe, fajtájától függően, a fele a cukorénak. A természetes méz rengeteg tápanyagot tartalmaz, enzimjei egyedülálló táplálékká teszik. Hő hatására viszont az enzimek, valamint a tápanyagok egy része lebomlik, így nyers állapotban hasznos igazán.
Datolyacukor
Szárított datolyából állítják elő. Intenzíven édesíti az ételeket. Ugyanakkor nem oldódik fel úgy, mint a finomított cukor – mivel nem finomított –így felhasználása korlátozott. A mézhez hasonlóan ez is édesebb, mint a cukor, lassabban szívódik fel és sok hasznos tápanyagot tartalmaz. Ellenben meglehetősen drága.
Agavé nektár
Az agavé (a spárgafélék családjába tartozó) dísz-és haszonnövény pozsgás, lándzsás levelektől megtisztított torzsáiból nyerik. ( Ebből készül a tequila is.) A vas-, kálium-, magnézium- és kalciumtartalmától függően, világostól a sötétbarnáig terjed a színe. Állaga valamivel hígabb, mint a mézé. A cukornál 42%-kal édesebb, viszont a kalóriaértéke ugyanannyi, így az édesebb ízt kevesebb kalóriával el lehet érni. Glikémiás indexe körülbelül a fele a cukorénak, tehát lassabban emeli meg a vércukorszintet. Ásványianyag-tartalma miatt értékesebb, mint a cukor, különben a szervezetre gyakorolt hatása nem sokban különbözik a kukoricaszirupétól.
Nyírfacukor
Eredetileg nyírfakéregből állították elő, innen származik a neve. Ma a leggyakrabban kukoricarostból, pontosabban kukoricacsutkából készül. Xilit, vagy xylitol néven is forgalmazzák. Természetes édesítőszerként népszerűsítik. Sokszor eltúlozzák előnyeit – elhallgatják a negatív hatásait. Tulajdonképpen cukoralkohol ez az édes, kristályos szénhidrát, amelynek csak kis része szívódik fel, ezért nem terheli az inzulinháztartást. Glikémiás indexe mindössze 7, ellentétben a cukor 68-as GI-jével. A cukorhoz hasonlóan felhasználható (kivéve a kelt tészták készítését). Hátránya még, hogy ha túl sokat fogyasztanak belőle, hasmenést idézhet elő. Nem olcsó mulatság.
Stevia, vagy sztívia
A stévia nevű növényből készül (már többször írtunk róla). A legtökéletesebb természetes édesítőszer, por, vagy oldat formájában, tizenkétszer, vagy akár 300-szor édesebb, mint a cukor. Nemcsak ártalmatlan, hanem jótékony hatású is. Egyáltalán nem emeli meg a vércukorszintet, nincs kalóriatartalma, számos kedvező hatása van. Viszont nem mindenki tud megbarátkozni jellegzetes ízével. És a süteményekben (mivel nincs térfogata) nemigen helyettesítheti a cukrot. Konzerváló hatása sem ismert, csupán ízesítőnek tekinthető.
