Ezt a sokoldalúan felhasználható, kellemesen fűszeres illatú zöldségnövényt könnyű termeszteni. A melegebb hónapokban helyre vethető, azonban egyszerűbb, ha szaporító ládába vetjük (később tűzdeljük), s a többi, később kipalántázott zöldségekkel egy időben ültetjük majd az ágyásba. A mángold (Beta vulgaris) fajtájától függően, hatalmas zöld, vagy lilás leveleket fejleszt. Van levél és bordás mángold, hívják még salátarépának, fehér céklának is. Úgy tartják, három zöldség egyben, a spenót, a spárga és a rebarbara ízeit, vitamin-és ásványianyag-tartalmát egyesíti. Táplálkozási értéke nagy, főleg A- és C-vitaminban gazdag. Igen értékesek szerves savai. Egyre kell ügyelni: nem szabad párolni, csupán forrázni a leveleit. Önmagában, körítésként is kitűnő, de levesbe, salátákba, különféle töltelékkel elkészítve is különleges.
Sortávolság
(fajtájától függően) 30-50 cm, tőtávolság 20 cm. Aki még csak most ismerkedik vele, válasszon a zöld fajták közül, a lilák fűszeresebb ízűek, illatúak.
Lágy szárú kétéves növény, az első évben a gyökere és lombozata, a második évben a magszára fejlődik ki, azonban mivel konyhai célra leveleit használjuk, általában az első évben leszüreteljük őket (amikor elkezdi növeszteni virágját és magjait, akkor levelei elsatnyulnak). A növény termése a gomoly. Több fajtája van: a legelterjedtebbnek levelei mélyzöldek vagy halványabbak (fajtától függően, de ismert lilás vagy pirosas levélnyelű fajtája is), és a növény akár 60-80 centiméteresre is megnőhet. Formája egy megnyúlt kínai kelhez hasonlít. Talajban nem válogatós, de igényli a sok napsütést és a vizet, melyből egy nap akár 2 dl-t is elhasznál. Tavasz végén vetik, és júliustól késő őszig növeszt ízletes leveleket.
Kétféle típusát termesztik: a bordás mángoldot, amelynek ujjnyi vastag levélnyelei vannak és a levélmángoldot, amelynek a levéllemezei szolgáltatják a hasznosítható növényrészt. A virágzata a nyár végén vagy a második évben jelenik meg: erősen elágazó, méter magas száron nyílnak a fehéres virágok, és érnek be a barna magok.
Az íze
a spenóthoz (paraj) hasonló, de annál erőteljesebb. A levelekből általában a spenóthoz hasonló főzeléket készítenek, a levélnyelek pedig a spárgához hasonlóan használhatók fel.
A mángoldnak magas az A-, B1-, B2- és C-vitamin tartalma, ezen kívül cukrot, pektineket, szerves savakat (oxálsav, almasav, citromsav), foszfort, káliumot, kalciumot, vasat és magnéziumot tartalmaz.
