Egyre több adat mutat arra, hogy az új koronavírus már a felfedezése előtt több hónappal elkezdett terjedni a világban. Ezzel méretes pofont kapnak azok a kutatások, amelyek az úgynevezett nulladik páciens megtalálásában látják a pandémia megállításának alapját. A múlt héten jelent meg a sajtóban az a hír, miszerint a kelet-franciaországi Albert Schweitzer magánkórház retrospektív kutatásokra alapozva azt állítja, hogy már 2019 novemberében az országban lehetett az új koronavírus.
A kórházban újra ellenőrizték a 2019 november 1. és 2020 április 30 között elvégzett mellkas CT-k eredményét, amelyeken az új koronavírus-fertőzés tipikus tüneteit és jegyeit vizsgálták meg a radiológusok.
ESZERINT MÁR 2019 NOVEMBER 16-ÁN LEHETETT OLYAN PÁCIENS, AKI AZ ÚJ KORONAVÍRUSBAN SZENVEDETT.
A szakemberek szerint elképzelhető, hogy a járvány nagyon lassan és elszórtan terjedhetett Európában az ünnepek alatt, és februárban tört ki igazán. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint a francia eset „nem meglepő”, és arra szólította fel az országokat, hogy nyomozzanak további gyanús esetek után.
Genetikai mutációk
Friss hír az is, hogy egy genetikai mutációkat vizsgáló, nagy léptékű kutatás szerint 2019 végén nagyon gyorsan indult terjedésnek a világon az új koronavírus – közölték a University College London (UCL) tudósai.
A kutatók az új koronavírus okozta Covid-19 betegséggel diagnosztizált több mint 7500 beteg mintáját elemezték genetikai szempontból. A mintákban az új koronavírus – SARS-CoV-2 – majdnem kétszáz genetikai mutációját találták meg. Francois Balloux, a UCL professzora, a kutatás egyik vezetője elmondta, az eredmények alapján a vírus globális genetikai változatainak nagy részét megtalálták a leginkább sújtott országok mindegyikében. Ez arra utal, hogy a vírus már nagymértékben elterjedt a járvány kezdetén.
„Minden vírus természetes módon mutálódik. A mutációk önmagukban nem jelentenek rosszat, és semmi sem utal arra, hogy a SARS-CoV-2 a vártnál gyorsabban vagy lassabban mutálódik. Eddigi tudásunk alapján nem mondhatjuk, hogy halálosabbá és fertőzőbbé vagy ellenkezőleg, enyhébbé vált volna” – mondta.
Egy dologra azonban biztosan jók a mutációk: segítenek nyomon követni a vírus terjedését. Ha elég sok vírusmintából izolált örökítőanyagot (ami itt RNS) szekvenálunk, felrajzolhatjuk a vírus törzsfáját, és megtudhatjuk, hogy az előttünk lévő minta mely korábban feltérképezett vírusokkal áll a legközelebbi rokonságban – vagyis vélhetően honnan származik.
Kínában tavaly év végén
mutatták ki az első eseteket
A világon már több mint 210 országból és területről jelentették a vírus megjelenését azóta, hogy Kínában tavaly év végén kimutatták az első eseteket. Az Infection, Genetics and Evolution című tudományos folyóirat legutóbbi számában publikált tanulmány megerősítette, hogy a vírus 2019 végén jelent meg, ezután gyorsan elterjedt az egész Földön.
A kutatás nem tudta megállapítani, hogy pontosan melyik az a helyszín, ahonnan kiindult.
A kutatócsoport eredményei azonban egyértelműen alátámasztják azt, amit egyre több bizonyíték mutat: a SARS-CoV-2 vírus mutációi egy közös ősre vezethetők vissza 2019 végéről, ami arra utal, hogy a vírus ekkor terjedt át gazdaállatáról az emberre.
Eszerint valószínűtlen, hogy a Covid-19 betegséget okozó vírus sokkal régebben terjedt volna már az emberek között, mielőtt az első eseteket azonosították – mondta Balloux.
Balloux azt mondta, a tanulmányukban azonosított 198 kis genetikai változás vagy mutáció úgy tűnik, egymástól függetlenül, egynél többször végbement. A mutációk a vírus alkalmazkodásának megértéséhez járulnak hozzá, valamint segítik a gyógyszerek és védőoltások kifejlesztését.
„A vírusok legyőzésében az a nagy kihívás, hogy a gyógyszer vagy vakcina elveszítheti a hatásosságát, ha a vírus mutálódik. Ha a kórokozó olyan részeire összpontosítunk, amelyek kisebb valószínűséggel mutálódnak, az növeli a hosszú távon hatékony szerek kifejlesztésének esélyét” – magyarázta Balloux.
