Története összefonódik az első emberpáréval. A Paradicsomban Éva almával csábította bűnre Ádámot. Bár, érdekes módon, más magyarázatok szerint, csupán a megismerés fájának gyümölcse volt. Azóta is legfontosabb gyümölcsünk, amely óvja egészségünket. Mindenki hallotta már a mondást: „naponta egy alma távol tartja az orvost.” Rendkívüli gyógyító hatásai kiemelték a többi gyümölcs sorából, az ókortól napjainkig a természetgyógyászok és tudományos kutatók egész sora ajánlotta fogyasztását a legkülönfélébb nyavalyák megelőzésére és orvoslására. Azon kívül, hogy a bélbántalmak kezelésére a legalkalmasabb, és hogy szabályozza a vese és a máj működését, meg hogy vitamin-, foszfor- és almasav tartalma az agyműködésre van jótékony hatással, tudnunk kell, hogy a nyers alma, az almabor, almaecet a köszvény, elhájasodás ellenszere. Csökkenti a vér koleszterinszintjét, segít megelőzni a bélrákot, stabilizálni a cukorbetegek vércukor-szintjét. Lázat csillapít, gyulladást szüntet. Almamusttal ízületi betegségek gyógyíthatók.
A világ első nemesített gyümölcse az alma volt. Azóta már több mint 1200 nemesített fajtáját jegyezték be, tájainkon is több mint 60 termeszthető közülük, Szlovákiában pedig már klónozással előállított nemes almafajták csemetéit is kínálják eladásra. Minél különlegesebb, annál kényesebb az időjárás változékonyságára, különféle betegségek, kártevők ellen kell védeni az ilyen új, sokszor túldicsért fajtákat.
Nyilvánvaló, hogy az alma őse az erdei vadalma (Malus sylvestris) volt, őshonos, háziasított fajtáinkat is ezekbe oltották. Szívós, betegségekkel szemben ellenálló fájuk terméseinek zamata, íze már csak emlékeinkben él.
Most, amikor a többi gyümölcstől, ezek ingadozó árával együtt, az alma még abban is különbözik, hogy télen-nyáron egyformán nagyon drága, jó lenne tudatosítanunk, hogy mindig az a gyümölcs fejti ki az ember számára legfontosabb hatásokat, amelyik az életkörnyezetében terem.
Telepítsünk tehát kertünkbe almafákat, ha olyan helyet találunk, ahol a környezetszennyezés nem olyan mértékű, hogy nem tudja elviselni (ennek jele, hogy éretlenül lehullatja a gyümölcsét). És ne a legdivatosabb fajtákat, hanem a régebbi, őshonos almafák valamelyikét.
A hosszú, forró hetek alatt korábban érett be a termés, mint általában. Amíg téli tároló helyére kerül a gyümölcs, az őszi almafajtákat padláson, vagy fűtetlen, hűvös helyiségben elkülönítve tartsuk, ne a későn érővel egy helyiségben. Az utóérés során a gyümölcs gázokat bocsát ki, s ezek a késői alma érést meggyorsítanák.
Almaecet készítése
5 literes uborkásüvegbe 1 kg felszeletelt, vagy ledarált almát rakunk (héjával együtt), 2 dl mézet adunk hozzá, felöntjük annyi tiszta, langyos vízzel, hogy tenyérnyi hely maradjon az üvegben. Gézzel lekötjük, meleg helyre állítjuk. Gyakran megkeverjük. Néhány nap múlva forrni kezd. Amikor bőrszerű hártya keletkezik rajta, majd megvastagodik, még 6-8 héten át érleljük. Akkor óvatosan, hogy az alját ne kavarjuk fel, átszívatjuk palackokba a tiszta ecetet. Az ecetágyra új adag almát, mézet tehetünk, s akár ajándékozásra, akár családi felhasználásra még egy adag ecetet készíthetünk. Hatása, fogyasztásának módjától, különböző. Erről a legközelebb.
Almabor
Első lépésként az almalét fel kell cukrozni, hogy elegendő alkohol képződhessen majd az erjedés folyamata alatt. Ezért keverjünk el a 10 liter almalében 1.2 kg kristálycukrot teljes oldódásig, majd tegyük ugyanezt a citromsavval vagy borkősavval (mennyisége az almalé savanyúságától függ: édesebb almaléhez több, savanyúbbhoz kevesebb kel).
A felcukrozott almalét öntsük egy (vagy több) megfelelő méretű erjesztő edénybe. Fontos, hogy erjedéskor legyen elég hely a habzásnak, mert a borkészítés első hetében igen intenzív habképződés tapasztalható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az üveget maximum 3/4 részig lehet csak tölteni, vagy az általam kitalált házi kotyogós módszert alkalmazva az üveg akár színültig is tölthető.
A cukros almaléből vegyünk le összesen egy litert, és langyosítsuk fel (maximum 30 fokra). Ezt követően adjuk hozzá a porított sütőélesztőt (vagy fajélesztőt), és hagyjuk pihenni egy fél órát. Ez alatt az idő alatt szépen beindul az élesztő, és megkezdődik az erjedési folyamat. A fél óra elteltével az élesztős lét öntsük vissza az almamustba. Értelemszerűen ha több edényben készítjük, akkor mindegyikbe öntsünk. Ezt követi a lezárás, amit végezhetünk borászati kotyogóval is.
Az erjedés ideje és intenzitása sok tényezőtől függhet (hőmérséklet, mennyiség, alma fajtája, élesztő fajtája, stb.), de nagy általánosságban két hét alatt kierjed a bor. Amikor már éppen csak pezseg az almabor, jöhet az első ízpróba. Ilyenkor a bor még pezsgő jellegű, mert sok benne a széndioxid. De ha az érzékszervi próbának megfelel, akkor jöhet a folyamat leállítása: a kénezés. Ehhez vegyünk ki a borból 1 deciliternyit, majd keverjük el benne teljes oldódásig a borként. Ha ez megvan, öntsük vissza a borba. Ennél a pontnál már érdemesebb összeönteni, és egy edényben ülepíteni a teljes mennyiséget, így jobb hatásfokú lesz majd a lefejtés.
Az almabor ülepedéshez kell 2-3 hét, de amikor már kezd letisztulni, lepalackozhatjuk, mert a teljes ülepedéshez több, mint fél év kell. Nem lesz teljesen átlátszó a bor, de ez az ízét már nem fogja jelentősen befolyásolni. Egy gumicső segítségével fejtsük le a bort, majd palackozzuk. Ha sikerül légmentesen lezárni az üvegeket, akkor elég sokáig (akár 1-2 évig is) eltartható lesz.
