Az utóbbi tíz év megtanított bennünket arra, hogy sokféle, hagyományos, eddig bevált módszerről le kell mondanunk, mind a zöldségfélék termesztésében, mind a téli tárolók kiválasztásában. Őszintén szólva, a tíz évvel ezelőtti árvizek, belvizek után, még jó ötletnek látszott, ha magasabbra kerülnek a tárolók, mint a pincék, vízaknák. És akkor – hűvös kamra híján – kitűnő megoldásnak vélhettük a teraszokat, erkélyeket. Valahogy úgy, ahogyan az alábbiakban leírtuk:
A magasföldszinttel épített házak terasza általában másfél-két méter magasságban helyezkedik el, többnyire az épület déli-délkeleti oldalán, s felülről tetőzet is védi. Ugyanez elmondható a panelházak erkélyeiről is. Ezeken a védett teraszokon, erkélyeken (ha nincs szellős, hűvös kamra) elhelyezhetők olyan nagyobb térfogatú ládák, amelyek megfelelően kibélelve, tárolóként használhatók. A tiszta (kisúrolt, vagy fertőtlenített) ládát, ha itt lesz az ideje, belülről béleljük ki fóliával.
Ha teraszon tárolunk, akkor nagy, legalább 50–60 kilogramm befogadóképességű ládát válasszunk, mert a homoknak is kell a hely. A ládát mossuk tisztára, szárítsuk meg, béleljük ki vastagabb polietilénfóliával, majd öntsünk az aljára 12–15 cm vastagságban tiszta homokot. A gyökérzöldséget homokkal váltakozva ebbe rétegezzük úgy, hogy felül és az oldalfalaknál is kb. 10 cm homok legyen, mert erre a nagyobb hidegben szükség van. Végül fóliával takarjuk le a ládát. Amikor a hőmérséklet 0 °C alá süllyed, a ládára, illetve a ládák közé szigetelőréteg gyanánt helyezzünk hullámpapírt, régi pokrócot vagy vastagabb ruhadarabokat. Egy átlagosan hideg télen így akár márciusig is megőrizhető a zöldség.
Rétegezzünk
Amíg bekerülnek a kertből a gyökérzöldségek, a karalábé, a cékla, addig szerezzünk be tiszta folyami homokot, hogy majd azzal rétegezzük a zöldségféléket. Gondoskodjunk a láda külső borítására alkalmas, kiválóan szigetelő polisztirén (habosított műanyag) lapokról is.
A láda aljára 10-15 cm vastagon homok kerüljön, majd soronként a zöldségek, s közéjük 1-2 cm-es rétegben ismét homok, végül, felülre is, legalább 8 cm-es homokborítás. Több hónapon keresztül friss marad így is a tárolt zöldség, azonban azért ez nem verem, nem pince, nem is földborítású prizma. Viszont nem kell attól tartani, hogy víz alá kerül.
Csakhogy: Az elmúlt tíz évben igencsak változékonnyá vált az időjárás. A régebbi, egyenletes téli hideget az egyszer 10-15 fokos felmelegedések, majd a gyors lehűlések váltakozása követte. Van, aki bevallotta, más elhallgatta, hogy az így tárolt zöldségféléi vagy megfagytak, vagy megrothadtak. Lehet, hogy az árnyékolás, a tárolók borításának ellenállóbbá tétele mellett kitalálták, hogy épen teleltessék át a sárgarépát, karalábét, az almát vagy a burgonyát. Aki jobb módszert talált azóta, kérjük, ossza meg velünk!
Amit nem szabad
- Ne tároljunk ömlesztve.
- Ne tároljunk együtt zöldséget és gyümölcsöt. A gyümölcsökből a levegőbe kerülő érési hormon, az etilén, ugyanis a zöldségeket növekedésre, csírázásra serkenti.
- 13 °C fölött a gyökérzöldség fásodni kezd, száraz levegőn pedig összetöpped.
- A paprikán 8 °C alatt már rothadási foltok mutatkoznak.
- Ha a burgonyát a tárolás folyamán fény éri, a héja megzöldül, íze keserű lesz, fogyasztásra alkalmatlanná válik.
- Almát és burgonyát nem szabad együtt tárolni. Az alma érése során termelődő etilén a burgonyát csírázásra serkenti.
- Csak száraz, a rátapadt földtől megtisztított zöldség kerülhet a tárolókba.
- Gondosan vizsgáljuk meg, nehogy csigát, hangyát is bekvártélyozzunk a zöldség téli szállására!
