A kegyelet, az emlékezés és a nem múló szeretet ezekben a napokban minden érző embert a temetőkbe szólítana – ha lehetne. Sajnos, éppen e két napon nem lehet.
Aki közel lakik hozzátartozói sírjaihoz, s rendszeresen odajárhat, egész évben olyan virágokkal borítja azokat, amelyek minden évszakban más-más szirmokat bontanak, szépségükkel újra meg újra az élők üzenetét jelzik az eltávozott kedveseknek: gondolatban veletek vagyunk. A távolabbra szakadtak – és ilyenekből, mostanában, egyre több található – tartósabb díszeket, koszorúkat helyeznek az árván maradt fejfák, keresztek elé. Szárított szalmarózsákból, fenyőtobozokból, selyemvirágokból vagy mohából, borostyánból, fenyőgallyból összeállított kompozíciók ezek, bőséges a választék a községek főterén, áruházai előtt, vagy a kisebb-nagyobb városi piacokon, temetőkapukban.
Most a koronavírus járvány miatt nincs mindenkinek lehetősége, hogy szerettei sírját fölkeresse. De legalább az internet segítségével (csaknem minden kisebb-nagyobb község és város temetője megtalálható itt) megkereshetünk minden egyes sírt, s gyújthatunk rajta jelképes gyertyát.
Élővirág
Az idén a többi évekhez viszonyítva korábban kerültek a krizantémcsokrok és cserepek a sírokra. A nagyvirágúak könnyen megbarnulnak, ha néhány fokos fagy éri őket, viszont az apró virágú, gömb alakú krizantémok között már erőteljesen fagyállóak is vannak. Ilyen a „My Favorite” fajta, amely az ünnepeket követően, fonnyadt, vagy fagyott virágait levágva, a kerti földbe kerülhet. A következő években tovább bokrosodhat, s pazar, sűrű virágpompába borulhat, ha eljön az emlékezés ünnepe.
Örökzöldek
Aki ritkábban tud elzarándokolni a sírokhoz, ültessen kőedénybe, vagy a sírhantokra borostyánt (Hedera Helix balcon). Űltethet madárbirset is (Cotoneaster Dammri Streibs Findling vagy a C. Adpressus), ezek kimondottan sírokra való fajták.
Az árnyékban álló sírra nagyon megnyugtató, kedves örökzöld a kis meténg (Vinca Minor), amely hamar befutja a felületet, gyönyörű, kék virágai áprilisban nyílnak.
És jusson eszünkbe azért, hogy amíg élnek a hozzánk legközelebb állók, addig ragadjunk meg minden alkalmat, hogy virágot adhassunk nekik. Ha ezt életükben elmulasztjuk, később a sírjukra hordott halomnyi virággal sem pótolhatjuk.
