A COVID-19 járvány 2021-re sokkal súlyosabbá válik, mint a megjelenésekor gondoltuk. A SARS-CoV-2 vírus nem halálosabb, hanem makacsabb, alattomosabb és trükkösebb bárminél, amit eddig láttunk. Ezért a társadalmak, közösségek és a gazdaság járványból való felgyógyulása is lassabb lesz a vártnál.
A jövő évben számos különböző forgatókönyv játszódhat le attól függően, hogy milyen típusú vakcinák és kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre, azon túl, hogy az emberek mennyire követik komolyan a közegészségügyi szakemberek által javasolt szabályokat. Az már most biztosra vehető, hogy bármilyen borzalmas volt is 2020, a következő év sem lesz sokkal jobb, sőt akár bizonyos szempontokból rosszabb is lehet.
A legtöbb szakértő abban ugyanis egyetért, hogy a járványelőtti életünkhöz egy darabig nem tudunk visszatérni, így alkalmazkodni kell. Ez pedig megváltoztatja az életmódunkat, a munkánkat, a gazdaság működését és egy sor másik dolgot a politikával bezárólag.
A szegények járnak a legrosszabbul
Ami biztos, hogy a járvány a legszegényebbeket sújtotta a legerősebben. Várhatóan a globális mélyszegénység 2020-ban nő majd először 20 év óta. A Világbank becslése szerint a koronavírus-járvány mintegy 88-115 millió embert sodor szélsőséges szegénységbe ebben az évben, és ez a szám 2021-ben akár 150 millióra is nőhet, a gazdasági visszaesés súlyosságától függően. A kétévente megjelenő szegénységről és jólétről szóló jelentés szerint a rendkívüli szegénység – amelyet úgy határoznak meg, hogy érintettek azok, akik napi 1,90 dollárnál kevesebből élnek – 2020-ban a világ népességének 9,1-9,4-át fedte le.
Ez az arány a 2017-es 9,2 százalékos rátához képes visszafejlődését jelentene. Ha a világjárvány nem zúdult volna rá a világra, a szegénységi ráta 2020-ban várhatóan 7,9 százalékra csökkent volna. Érdemes megjegyezni, hogy szélsőségesen szegények mellett még nagyon sok ember tengődik a világban. A globális népességének csaknem egynegyede a 3,20 dolláros vonal alatt, a világ népességének több mint 40 százaléka – majdnem 3,3 milliárd ember – pedig az 5,50 dolláros határ alatt él.
Nincsenek tartalékaik
Bár rendelkezésünkre állnak friss szlovákiai szegénységi adatok, egyelőre csak annyit, amennyit a köztársasági elnök asszony szinte hetente elismétel intelmeiben, hogy itt is azokat érintette legsúlyosabban a járvány, akiknek nem voltak tartalékaik egy ilyen krízishelyzet átvészelésére. A számtalan elemzés azonban betekintést enged a járvány társadalmi hatásaiba.
Az Oxford Economix brit tanácsadó cég a 2021-es évi kilátásokról megjegyezte jelentésében, hogy a sikeres vakcina-tesztek miatt sok elemző megemelte jövő évre vonatkozó GDP-előrejelzését, de az optimizmus még korai, mert a növekedési előrejelzések kulcsfontosságú tényezője a szakpolitikai válasz. A normalizálódás felé vezető úton ezek a jó hírek a kormányokat a rövid távú sürgősségi támogatás folytatására ösztönözhetik, növelhetik a nehézségekkel küzdő cégek elhatározását a talpon maradás mellett, a háztartásokat pedig költekezésre sarkallhatják. Ezek a hatások végül csökkenthetik a gazdaság sérüléseit. Ugyanakkor továbbra is óvakodni kell az esetleges politikai hibáktól, például, hogy a kormányok túl gyorsan visszavegyenek a támogatásokból, ha megtörténik a lakosság beoltása.
Az oltások
Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója figyelmeztetett, hogy az oltások önmagukban nem fogják megállítani a COVID-19 pandémiát, és hasonló véleményen vannak más szakemberek is, hangsúlyozva, hogy a vakcina segít ugyan az embereknek a mindennapi feladataik biztonságosabb teljesítésében, de nem hoz azonnali teljes megoldást. Richard Martinello, a Yale New Haven Health fertőzés-megelőzési orvos- igazgatója szerint ugyanis időbe telik az egész lakosság átoltása. „A legtöbb jelenleg megvizsgált vakcinánál két oltási sorozatra lesz szükség általában egy hónap különbséggel” – hívta fel a figyelmet a kutató. Ráadásul a lakosság körülbelül 70-80 százalékának immunissá kell válnia a COVID-19 ellen, hogy befolyásolhassuk a vírus közösségekben való terjedését. Így szinte mindenkit be kell oltani, azaz le kell küzdeni az oltásellenességet is.
Egy másik probléma, hogy míg a felnőttek számára már a kibocsátáshoz közel állnak a vakcinák, a 12-18 éves fiatalok számára még csak most kezdődtek a kísérletek, a 12 év alatti gyermekek esetében pedig még nem történt semmi. Michael Levy, a Pennsylvania Egyetem epidemiológusa szerint a vírus nem tűnik el 2021-ben, ha csak azokat a csoportokat oltjuk be, amelyekről azt gondoljuk, hogy a pandémiát jelenleg mozgásban tartják. Különösen aggasztónak nevezte a koronavírus iskolákban történő elterjedését, és azt is, ha a gyermekek számára készülő oltást nem fejlesztik ki ugyanolyan sürgősen, mint a felnőtteknek szánt vakcinákat.
Viselünk-e maszkot?
Ilyen szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy a legkisebbek az óvodákban, illetve alapiskolákban viselnek-e maszkot, illetve mikor ülhetnek ismét az iskolapadokba, mikor járhatnak, vagy nem járhatnak óvodába.
…a következő évben nem lehet arra számítani, hogy a közegészségügyi ajánlásokban jelentős változások következnének be
Mivel a maszk viselése és a fizikai távolságtartás jelentősen csökkenti a koronavírus terjedését, ami döntő fontosságú, ha valaha is meg akarjuk fékezni ezt a vírust, 2021-ben nem lehet arra számítani, hogy a közegészségügyi ajánlásokban jelentős változások következnének be – jegyzete meg Martinello. A szakember szerint az elmúlt időszakban tanulságokat vonhatunk le arra vonatkozóan, hogyan védjük meg magunkat a megbetegedéstől. Ezért úgy gondolja, hogy olyan változásokat fogunk látni, amelyek jóval túlmutatnak azon az időszakon, amikor már elérhető lesz az oltás is. Azaz valószínűleg hozzá fogunk szokni a maszkok rutinszerűbb használatához a nyilvános tereken.
Ez annál is inkább valószínű, mert a koronavírusok stabilabbak az influenzavírusoknál, így arra a változékonyságra és szezonalitásra nem érdemes számítani, mint amit azoknál megismertünk. Ezért a legtöbb szakértő szerint a biztonságos és hatékony oltások kínálják továbbra is a legjobb esélyt a COVID-19 fertőzés ellen, amelyekkel a járvány lezárható. Az oltások ellenére is a vírus valamilyen változata tovább fog terjedni, talán náthát kiváltó kórokozóként vagy esetenként halálos kitörésként a be nem oltottak között. Még hosszú évekig, ha nem is örökre.
Meggondolandó tehát, hogy a leginkább veszélyeztetetteknek mondott időseket – 65 év felettieket – kell-e tesztelni, illetve, továbbra is minden emberi kapcsolattól izolálva – karanténban – kell tartani. Szociális kapcsolataik, fizikai erőnlétük teljes leépülése következhet ebből az átgondolatlan megoldásból.
