A gyökérpetrezselymet (Petroselinum) – Közép-Európa kivételével – hiába keresnénk a zöldségfélék katalógusaiban. Csak Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Ausztriában, Lengyelországban és Németország néhány részén, itt-ott Hollandiában fogyasztják, mint zöldségfélét. Gyökerét (és magját) másutt gyógynövénynek tekintik. Világszerte inkább a levélpetrezselyemmel fűszereznek.
Nyugodtan tekinthetjük mi is gyógynövénynek, amellett azonban továbbra is fogyasszunk lehetőleg belőle minél többet. Kiváló hatású az allergiás tünetek, pl. a tüsszögés ellen, hatásos vízhajtó, vesetisztító. Méregteleníti a májat, csökkenti a szürkületi vakságot, javítja a látást, enyhíti a reumás fájdalmakat, ízületi gyulladásokat. Kúraszerűen (főzve, párolva – pürének elkészítve, vagy feldarabolva körítésként) fogyasztható az immunrendszer fölerősítésére, cukorbaj megelőzésére. Zöld, friss levélzetéből, ételeinkre hintve azt, fedezhetjük C-vitamin szükségletünket.
Az egész növény tartalmaz petrezselyem olajat. Míg a levélolaj misztricinben gazdag, addig a magolajban az apiol dominál. Kereskedelemben a magból nyert petrezselyemolaj kerül forgalomba. Ízesítőként használja az élelmiszer ipar. De felhasználja a kozmetika- és a parfümipar is. Kutatók beszámoltak vizelethajtó, baktériumölő, és enyhe antioxidáns hatásáról. A misztricinben gazdag olajról kimutatták, hogy a kemoterápiás kezelés során védő hatású. Kimutatták a levelekből nyert olaj májvédő hatását is.
Zöldség és/vagy gyógynövény
A legkorábban vethető gyökérzöldségünk. Üde, tápanyagokban gazdag, semleges kémhatású (pH-értékű) talajt igényel. Mivel nagyon apró a magja, nedves homokkal keverve, kissé fölmelegíthetjük, mielőtt elvetnénk. Ugyanis nehezen, lassan csírázik (35 nap). Magja olyan furokumarínokat tartalmaz, amelyek gátolják a gyommagvak csírázását. Ez az oka, hogy a petrezselyem ágyásai később is kevésbé gyomosodnak, mint a többi zöldségféléé. A csírázási időszakban szüksége van a talaj állandó, egyenletes nedvességére, valamint arra, hogy a talaj felülete ne váljék cserepessé.
Vetési mélysége 2-3 cm. Fajtától, betakarítási módtól függően, a 25-40 cm-es sortávolságra vetést alkalmazzák a leggyakrabban. Újabban vetőládába vetést, tűzdelést, majd palántázást is javasolnak külföldi szakkönyvek. Kis konyhakert esetében elképzelhető ez a módszer, de nagybani termesztéshez teljesen ésszerűtlen. Mivel általában sok gondot okoz az egyenletes kelés, több szakaszban is érdemes petrezselymet vetni, hogy egész évben elegendő legyen belőle.
Párolt halak mellé a mediterrán országokban apróra vágott fokhagyma és petrezselyem levél oliva olajos keverékét adják. A petrezselymet sokszor hirtelen grillezik olajban. Egyébként pedig levelét soha nem főzik, csak tálalás előtt adják az ételhez, hogy megtartsa jellegzetes aromáját.
