Ahogy egyre többen megkapják a koronavírus elleni vakcinát, úgy szaporodnak a kérdések is: kell-e maszkot hordani, a nagyszülők találkozhatnak-e az unokákkal, oltás után el lehet-e kapni a vírust.
Még messze vagyunk a közösségi immunitástól, lassan érkeznek a vakcinák, és az oltási terv is olykor káoszba fullad, de egyre többen szereznek oltással védettséget a Covid-19 ellen. Mikortól véd a vakcina? Megfertőződhetek-e az oltás után, és másoknak átadhatom-e a vírust?
A népszerű NLCafé internetes portálon összeszedték az oltásokat és a beoltottakat érintő legfontosabb kérdéseket, amelyek megválaszolásában Ferenci Tamás biostatisztikus egyetemi docens segített.
Mikortól véd a koronavírus-vakcina?
Az első oltás után nagyjából 2 héttel már ad védelmet a vakcina, de az ígért hatásosságot teljes egészében csak a második oltás után 1-2 héttel éri el az oltás fajtájától függően.
A Pfizer/BioNTech vakcinájánál ezt egészen pontosan lehet tudni a 43 ezer fős harmadik fázisú klinikai vizsgálatokból. Az első oltás után nagyjából a 12. napig szinte semmilyen védelmet nem ad a védőoltás, addig ugyanannyian kapták el a fertőzést az oltottak csoportjából, mint akiket nem oltottak a koronavírus ellen. Ezt követően viszont nagyon hamar kialakul bizonyos fokú védettség, ami tovább nő akkor, amikor a páciens megkapja az oltás második adagját.
Az első dózis klinikai hatásossága csak 52 százalékos, de ebben benne van a „teljesen hatástalan” első 10-12 nap is, a nélkül jóval magasabb, 70-80 százalék körüli az érték. Pontosan ez az oka annak, hogy az angolok – és e logika mentén most már mi is – kitoljuk a második oltást, mert társadalmi szinten sokkal jobb, ha kétszer annyi ember kap kicsit tökéletlen védelmet, mintha feleannyian nagyon jót. A második oltás után már 95 százalékos a hatásosság, ezt már eleve úgy számolták, hogy csak első oltás utáni 14. naptól nézték a megbetegedések előfordulását, ennyi időt adtak a védelem kialakulásának.
Megfertőződhetek-e, ha már megkaptam mindkét adag védőoltást?
Egyetlen Covid-19 vakcina sem véd meg a fertőződéstől, csak a vírus okozta megbetegedéstől, különösen a kórházba kerüléstől – ezt Karikó Katalin, az mRNS-vakcinák kifejlesztésében kulcsszerepet játszó magyar kutató mondta. Sőt, a megbetegedéstől sem védenek 100 százalékban, még a leghatékonyabb vakcinák is csak 95 százalékban védték meg a beoltott embereket a tünettel járó betegségtől.
Ha valaki nagyon nagy mennyiségű vírust lélegzik be, nincs az az immunrendszer, amely képes azt teljesen kivédeni. De a vakcina ilyen esetben is csökkenti a betegség súlyosságát. Karikó Katalin szerint a maszk viselése oltás után is javasolt, amíg ilyen magas a fertőzöttek száma. Egyrészt, hogy a beoltott ne fertőződjön meg, vagy ha megfertőződött, akkor ne adja tovább.
Ha be vagyok oltva, terjeszthetem a vírust?
Ez az egyik legnehezebben vizsgálható kérdés a vakcinákkal kapcsolatban. Az eddigi adatok nagyon biztatóak, de ez egy olyan kérdés, hogy amíg nincsenek teljesen pontos információink, nagyon óvatosan kell fogalmazni, „nehogy az oltottak alaptalanul azt higgyék, hogy golyóállók” – mondta Ferenci Tamás.
A legfőbb gond, hogy a vakcinák klinikai vizsgálata során elsősorban a tünetekkel járó megfertőződéseket nézték, ebből adódóan azt nem tudni, hogy a tünetmentes megfertőződésre hogyan hat a védőoltás. Néhány vakcina esetében végeztek ilyen jellegű kiegészítő vizsgálatokat, és még ha ezek nem is voltak annyira alaposak, az eredmények kecsegtetőek.
Még biztatóbb fejlemény, hogy az Izraelben és Amerikában, a való életben végzett vizsgálatok szerint a vakcina a tünetmentes megfertőződés ellen is majdnem annyira – 80-90 százalékban – véd, mint a tünetes megbetegedés ellen.
Ez pedig azért jó hír, mert a tünetmentesek eleve kevésbé fertőzőek, ha meg ráadásul még az ellen is védelmet ad – ha nem is tökéleteset –, az még jobban csökkenti a kór terjesztését.
Optimizmusra ad okot az is, hogy aki az oltás ellenére mégis megfertőződik, annak a szervezetében jóval alacsonyabb számban van jelen a koronavírus. Ez azért fontos, mert azt, hogy valaki mennyire terjeszti a kórt, nagyban meghatározza, mennyi vírus van a nyálkahártyáin.
Ezek persze mind elméleti megfontolások, a gyakorlati bizonyíték az lesz, hogy ténylegesen kevésbé adják-e át a vírust az oltottak. A legelső ilyen eredmények most kezdenek érkezni, és kedvezőek. Egy friss angol vizsgálatban 145 ezer egészségügyi dolgozó – 113 ezer oltott és 32 ezer oltatlan – be nem oltott háztartás tagjait nézték, és azt találták, hogy az oltottak háztartási kontaktusai esetében 30 százalékkal kisebb volt a megbetegedés kockázata egy dózis után is. Két oltás után pedig már több mint 50 százalék volt a csökkenés, miközben a háztartáshoz tartozók – nem is voltak beoltva! A valódi hatás pedig még ennél is jobb, hiszen vegyük figyelembe, hogy az egy háztartásban élők máshonnan is elkaphatták a betegséget.
Ha beoltották a nagymamát, mehet vigyázni az unokákra?
A felelős válasz, hogy egyelőre tegyen úgy, mintha nem kapott volna védőoltást. Ugyanis, amíg nem zárható ki, hogy az oltottak másoknak is átadják a kórokozót, jobb nem kockáztatni. De már nem kell sokat várni, és remélhetőleg néhány hónapon belül közzéteszik azokat a vizsgálati eredményeket, amelyekből kiderül, hogy az oltottak mennyire terjesztik a vírust. Az eddigi eredmények kedvezőek, de érdemes biztosra menni.
Mennyi ideig nyújt védelmet a vakcina?
Ez a másik nagy kérdés, amire egyelőre lehetetlen pontos választ adni. Itt is vannak immunológiai vizsgálatok, de hogy pontosan meddig véd a fertőzéstől a koronavírus-vakcina, csak úgy lehet megbízhatóan megállapítani, ha várunk, és figyeljük a beoltottakat, mikor fertőződnek meg nagyobb tömegben. Ezt a folyamatot nem lehet felgyorsítani. Azt, hogy egy évig kitart-e a védelem, biztosan csak egy év múlva fogjuk tudni. De néhány hónap múlva okosabbak leszünk: az jó jel lesz, ha nem látunk megfertőződő betegeket ennyivel az oltás után, rossz, ha tömegével fordulnak elő majd ilyenek.
- 1. A semlegesítő antitestek szintje nagyon eltérő lehet a COVID-19 betegségből felépült betegek estében. Minden esetben ezt csak egyéni szinten lehet mérni!
- 2. 61%-ban az átvészelt fertőzötteknek a tünetek kezdete utáni 180. napon is van „elégséges” semlegesítő antitest szintjük, tehát rendelkeznek valamilyen szintű védettséggel.
- 3. A semlegesítő antitestek szintje és változása nagyban függ a betegség átvészelésekor megjelenő klinikai tünetek súlyosságától. Súlyosabb betegség esetén magasabb antitest szint alakult ki, ami hosszabb ideig fenn is maradt a szervezetben.
- 4. Mivel az átvészelt betegek legalább 39%-ánál alacsony (vagy teljesen negatív) a semlegesítő antitest szint, így nagyon fontos a járványügyi intézkedések folyamatos betartása (maszkviselés, távolságtartás, kézfertőtlenítés).
- 5. A hosszabb távú, tartós immunitás elérése érdekében nagyon fontos az oltás felvétele és az átoltott lakosság arányának emelése!
Ha mindenkit beoltanak, akkor végleg megszabadulunk a koronavírustól?
Ez nem valószínű. Csak akkor lenne rá remény, ha a vakcina adta védelem idővel nem gyengülne, nem jelenne meg vakcinát kikerülő vírusváltozat, és nem lenne állati hordozója a vírusnak, ahonnan visszakerülhet emberbe. De még így is nehéz lenne a helyzet a tünetmentes fertőzések miatt, és még ekkor is nagyon komoly politikai, közgazdasági és társadalmi kérdések merülnek fel: például van-e kellő mennyiségű, kellően olcsó, a világ fejletlenebb részein is elérhető hatásos és biztonságos vakcina, hajlandóság a beadatására.
Ennél reálisabb forgatókönyvnek látszik, hogy a betegséggel hosszabb távon is együtt kell élnünk, de vélhetően a mostaninál enyhébb formában.
Ha marad a koronavírus, annyiban leszünk jobb helyzetben, hogy nem először találkozunk vele, a jövendő generációk pedig gyerekként esnek át rajta, amikor a legveszélytelenebb. A vakcina is ad valamennyi védelmet, még ha gyengül is vagy egy új variánsra kevésbé hat. Elképzelhető az is, hogy a betegség regionálisan felszámolható, még ha nem is mindenhol.
