Bogyós gyümölcsből még mindig kevés terem a családi kertekben. A talajigény, az ápolás több figyelmet, hozzáértést követel, s nem mindenki vállalja a sok bíbelődést a szedéssel sem. Csehországi nemesítők most egy vadcserjékből előállított, betegségekkel szemben ellenálló bogyós gyümölcsöt (fanyarka) szelídítettek emberi fogyasztásra, ház körüli termesztésre alkalmassá.
Magyarul egyszerűen csak „fanyarka” a neve az Amelanchier lamarckii soktörzsű cserjének, amely 1-2 m magasra nő, hajtásai nyúlánkak, fiatalon fehéren s gyapjasak, később vörösesbarnára színeződnek. Levelei elliptikusak, 2-4 cm hosszúak. Jó fagytűrő, a mínusz 20 C fokot is kibírja. Virágai végálló fürtökben fehéren nyílnak, 2,5 -3 cm átmérőjűek, még mínusz 5 C fokos fagyban sem sérülnek. Termései 6-8 mm-es, eleinte pirosló, éretten kékesfekete bogyók. Késő ősszel, miután a lomb elszíneződött, s lehullt, a bogyók az ágakon maradnak. Fanyarkásan édes ízük az áfonyára emlékeztet. A nemesített fajták termése rendkívül gazdag vitaminokban. A C-, és a B2-vitaminon kívül szerves savakat, mikroelemeket, cukrot, pektint és cseranyagokat, a civilizációs betegségekkel szemben védelmet nyújtó antioxidánsokat tartalmaznak. Frissen fogyasztva, mélyhűtőben tárolva, szárítva egyaránt megőrzik hatóanyagaik nagy részét.
Eladásra kínálják – az aprógyümölcsű cserjék között – a fentiekben említett, valamint az égerlevelű fanyarka (Amelanchier alnifolia), a kanadai fanyarka (A. canadensis) és a szirti fanyarka (A. ovalis) nemesített fajtáját.(Latin elnevezésük alapján könnyű keresni, azonosítani őket. Cseh nevük „muchovník”) Ezek közül a szirti a legkönnyebben szaporítható sarjhajtással, dugvánnyal, tőosztással. Zöldsövénynek is kitűnő, könnyen alakítható, formálható és rendkívül hosszú életű.
