Sok, valahol a Föld túlsó felén előforduló betegségre, járványra nemrég még úgy tekintettünk, hogy soha nem kerül hozzánk, minek aggodalmaskodjunk miatta. A Covid pusztítása óta azonban tudjuk, ma már – ami a járványok megjelenését, bárhol legyen is a hely – nem akadályozzák a távolságok, sem az országhatárok. Ki tudhatja, hogy ami ma még távoli „érdekesség”– mint például a Bourbon-vírus –, nem lesz-e bármikor, akár a közeljövőben pusztító valóság…
Mi a Bourbon-vírus?
A Bourbon-vírus a Thogoto vírusok közé tartozó RNS-vírus, 2014-ben fedezték fel. Pókszabásúak terjesztik, a kullancs egészen biztosan átadhatja. Tünetei nem tipikusak, a fertőzés lázzal és fáradékonysággal jár. Ugyan az ismert esetek között voltak végzetes kimenetelűek, de ez nem jelenti azt, hogy a betegség halálos lenne. Ennek oka, hogy a kórképet eddig csak elvétve azonosították, a fertőzés előfordulásáról egyelőre még becslések sem állnak rendelkezésre, így könnyen lehet, hogy sokan tünetmentesen esnek át rajta.
Tünetek: hányás, ízületi fájdalom, fáradtság, émelygés, láz, hasmenés, étvágytalanság, szervi elégtelenség, halvány vörös kiütés.
Előfordulása
Mivel a vírust nemrég fedezték föl, az általa okozott fertőzés gyakoriságáról biztos adatok nem érhetőek el. Mindenesetre valószínű, hogy sokkal több fertőzésről van szó, mint amennyit regisztráltak, rengeteg lappangó eset fordulhat elő. Abból sem lehet következtetéseket levonni, hogy a fertőzésnek halálos áldozatai voltak, lehet ugyanis, hogy sok érintett tüneteket sem mutat. Például a nyugat-nílusi vírusról is sokáig azt gondolták, hogy halálos, de aztán kiderült, hogy eleve csak a fertőzöttek kis hányada betegszik meg, komolyan beteg pedig csak kevés ember lesz.
Mivel a vírust pókszabásúak terjesztik, eddig pedig csak Észak-Amerikában észlelték, nem valószínű az sem, hogy hamar átjuthat más kontinensekre. Máshol vélhetően jó darabig csak behurcolt esetek fordulhatnak elő. Nem valószínű az sem, hogy a Bourbon-vírus járványt okoz, hiszen csak közvetítő útján terjed, emberről emberre nem.
A Bourbon-vírus terjedése
A Bourbon-vírust pókszabásúak terjesztik, biztosan eddig azt lehet róla tudni, hogy kullancs adhatja át. Amikor a vérszívó közvetítésével bejut a szervezetbe, a sejteket saját örökítő anyagának sokszorosítására kényszeríti, a gazdasejteket pedig elpusztítja. A gazdasejtekbe való bejutást vélhetően a vírus felületén lévő enzim segíti.
Tünetei
Mivel a betegséget eddig csak elvétve azonosították, tünettanáról pontos leírások nincsenek. Az eddigi információk szerint a fertőzés első tünete a láz és a leküzdhetetlen fáradtság, illetve a bőrön megjelenő halvány vöröses kiütés. Emellett jelentkezhet csökkent étvágy, izom- és ízületi fájdalom, émelygés, hasmenés és hányás. Később légszomj alakulhat ki, a szervek pedig működésképtelenné válhatnak. A betegek halálát ez utóbbiak okozhatják. A tünetek hasonlítanak a szintén kullancs által terjesztett Heartland vírus okozta betegséghez és az Ehrlichiosishez, amelyet ugyancsak kullancs terjeszt, viszont baktérium okoz. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy milyen számban történnek olyan fertőzések, amelyeknél egészen enyhe panaszok jelentkeznek, vagy magát a fertőzést észre sem veszik.
A Bourbon-vírus diagnózisa
A vírus jelenlétekor kórosan alacsony a vérlemezke- és a fehérvér-sejtszám, továbbá drasztikusan lecsökken a vörösvérsejtszám, emelkedettek viszont a májenzim-szintek. Ezek a laboreredmények ugyanakkor nem teszik azonosíthatóvá a konkrét fertőzést, csak fölhívják a figyelmet arra, hogy az érintettel valami nincs rendben. A Bourbon-vírussal való fertőződés diagnózisát szerológiai vizsgálattal lehet csak felállítani, ám ilyet rutinból sehol nem végeznek, hiszen a betegségnek korábban a gyanúja sem merült fel, elvégre a kórokozó eleve ismeretlen volt. A biztos diagnózist emiatt csak úgy lehetne felállítani, ha konkrétan azt keresnék, hogy egy adott fertőzést ez a kórokozó okozta-e. Bár erről gyakorlati tapasztalatok még nincsenek, de a diagnózis felállítását biztosan nehezíti, hogy RNS-vírusról van szó, márpedig ezeknél pedig semmi nem garantálja azt, hogy szaporodáskor a génkészlet állandó marad. Emiatt viszont nehéz lehet a biztos beazonosítás.
A Bourbon-vírussal fertőzött kezelése
A Bourbon-vírus fertőzése antivirális szerekkel nem kezelhető, ellene oki kezelés nem létezik. Az egyetlen lehetőség a tüneti kezelés, tehát a folyadékpótlás, a só pótlása, a társfertőzések kivédése, szükség esetén az életfunkciók fenntartása.
A gyógyulási esélyek
Nincsenek biztos információk a gyógyulási esélyekről, hiába tudják ugyanis, hogy már voltak halálos áldozatok, azt nem tudni, hogy hány érintett esett át egészen enyhe betegségen, vagy vészelte át a fertőzést teljesen tünetmentesen.
A vírusfertőzés megelőzése
Mivel ismert, hogy a Bourbon-vírust kullancs terjeszti, a vérszívók elleni védekezés biztosan segíti a megelőzést. Itthon persze inkább a Lyme-kór és az agyhártyagyulladás megelőzése végett érdemes védekezni a kullancsok ellen, hiszen ezeket nagyobb eséllyel terjeszthetik.
A Bourbon-vírus ellen egyelőre nem létezik védőoltás, és az sem biztos, hogy egyáltalán lesz ilyen szer valaha. Ilyesmire ugyanis inkább csak emberről emberre terjedő betegségeknél van szükség, illetve olyan kórokozóknál, amelyekkel, nagyobb valószínűséggel találkoznak az emberek. Viszont az éghajlat változása sok rovar elszaporodását is előidézi, ezért jó tudni azt is, hogy milyen veszély várhat még ránk.
A kórokozó a kansasi Bourbon megyéről kapta a nevét, mivel az első fertőzést ott regisztrálták, a kórokozót ott fedezték fel 2014-ben. Tehát igazán „friss”, minden, amit tudunk erről az újabb vérszívó rovarok által terjeszthető fertőzésről. Tény, hogy jó lesz a megjelenésükkel számolni. Nemcsak a lehetséges pácienseknek – elsősorban az orvosoknak.
