December 4-től, vagyis Borbála-naptól, a korán virágzó cserjék, gyümölcsfák ágai levághatók. Eddig ugyanis, már részesültek annyi hideghatásban, hogy a lakásban karácsonyig kivirágoznak.
Karácsonyra kinyíló borbálaág az alábbi fákról, cserjékről vágható: aranyvessző, mogyoró, fűzfa, som, aranyéger, varázsmogyoró, téli jázmin, cseresznye, meggy. Kissé később virágzik a mandula, az őszibarack és a gyöngyvessző.
Azokat az ágakat ajánlatos levágni, amelyeket téli, vagy tavaszi metszéskor amúgy is levágnánk.
Az ágakat először néhány órára 35 C fokos meleg fürdőbe fektetjük, utána állítjuk friss vízbe. (Sokan műanyag fóliába burkolják, hogy párásabb legyen a levegő körülöttük.) Van, aki faszenet tesz a vízbe, hogy meggátolja a télen kialakulható rothadást.
Hiedelmek
Szent Borbála emléknapjához évszázadokon át sok hiedelem fűződött. Ha a Borbála napján vízbe helyezett cseresznyefaág („borbálaág”) karácsonyra kivirágzik, az eladó lánynak közeli házasságra van kilátása. Vághatunk mellé aranyvesszőt, meggyfaágat, orgonát, bármilyen gyümölcsfaágat a kertből, így szép virágos csokrunk lesz karácsonyra. Igaz, az orgonának csak a levelei hajtanak ki, de az is nagyon mutatós.
Borbála-napkor többféle tevékenység is tilos: nem szabad fonni, mert ha rokkához nyúlnánk, Borbála bedobná az ablakon az orsót, a fonál kóccá válna, a marhák lábára tekeredne, azok pedig megsántulnának. Akárcsak Luca-napkor, nem szabad varrni sem, mert bevarrnánk a tyúkok fenekét.
Hasznosnak bizonyult az is, ha a lányok András napján az eresz alá dugott almát december 4-én a másik oldalára fordították, majd karácsonykor magukkal vitték az éjféli misére. Ugyanis aki a mise után először szólította meg őket, annak a családjából várhatták a vőlegényt.
Borbála dologtiltó nap is volt. A hiedelmek ilyenkor tiltották a varrást, fonást, söprést. Ám ha női látogató tévedt a házba – ami az egész téli ünnepkörben szerencsétlenséget jelentett – azt feltétlenül seprűvel verték ki. Idegen férfit sem láttak szívesen, mert az is elviszi a ház szerencséjét, akárcsak az ajándékozás és a kölcsönkérés. Fonás és varrás helyett Borbálakor tollat fosztottak, bort fejtettek vagy búzát csíráztattak, hogy annak zöldjéből majd a következő év termésére jósoljanak.Ugyanakkor Baranyában ezen a napon a férfiak nem fejthettek bort, az asszonyoknak tilos volt hozzányúlni a rokkához, mert ezek a műveletek – felgerjesztvén az ártó szándékot – megbetegíthették volna a marhát.
