A tápanyagokban leggazdagabb gabona a köles (barnaköles)
A köles a zabhoz hasonlóan a toklászosok családjába tartozik, eredeti őshazája India. Az egyik legrégebbi kultúrnövény. Németországban már a Krisztus előtti időben is termesztették. Száz évvel ezelőtt még óriási jelentősége volt a táplálkozásban, mára azonban feledésbe merült. Ezért sürgősen fel kell hívnunk az emberiség figyelmét erre az értékes tápanyagra, mert ez a Föld ásványianyagokban leggazdagabb gabonája . A köles lisztje gluténmentes, nincs benne a gluteninből és gliadinból álló, ragacsos fehérje.
Igen sok kovasavat tartalmaz, továbbá fluort, ként, foszfort, vasat, magnéziumot, káliumot, cinket stb. Különösen gazdag a B-vitaminok csoportjában: B1, B2, B6, B17, pantoténsav és nikotinsavamid.
A köles a maga 100 g-ra vonatkoztatott 550 mg kovasavával 6,8 mg vassal, 0-6 mg fluorral, 3 mg nátriummal, 170 mg magnéziummal e fontos ásványi anyagok bőséges tárháza. Figyelemre méltó, hogy ebben a növényben az ásványi anyagok, a nyomelemek és növényi hatóanyagok igen finom, csaknem homeopátiás formában vannak jelen, melyek pozitívan hatnak a csontok és porcok egészségének visszaállításában. Sejtjeink, és egész szerveztünk, egyedülálló módon csak ilyen finom formában lévő ásványi anyagokat képes maradéktalanul felvenni. A köles egyszerre képes salakanyagként kiválasztani a pangó ásványi anyagokat a szervezetből és az ásványi anyag veszteséget kiegyenlíteni.
A kovasav, mint vízkötésű szilíciumdioxid különleges őszi szubsztanciát jelent minden élő szervezet számára. Kovasav nélkül egyetlen élő anyag, egyetlen szervezet sem tudna létezni . A növényeknél a kovasav elsősorban építő és támasztó funkciót lát el. Az emberi és állati szervezetben is nélkülözhetetlen. Mésszel együtt elsősorban támasztó funkciót tölt be, a kovasav biztosítja a rugalmasságot, a mész pedig a szilárdságot.
A kovasav adja meg a kötőszövetek (csontváz, kötőhártya) szilárdságát is. A kötőszövet a szervezet legősibb szövete. A magas kovasav tartalomeredménye a friss sima bőr és az erőteljes fénylő haj. A kovasav a fluorral együtt hatva gondoskodik az egészséges fogakról és szilárd körmökről.
Sok ember szenved különböző tartási hibáktól. A köles ebben is sokat segíthet, valamint a tüdő különböző betegségeiben, mint hörgőgyulladás, asztma, mert ellenállóvá teszi a szöveteket és síkossá a nyálkahártyát. Növeli a szövetek rugalmasságát és ellenálló erejét.
Az öregedés során folyamatosan csökken a szövetek kovasav tartalma. Ez a bőr ráncosodásában, a kötőszövetek gyengeségében, visszerességben, aranyérben, porckorong-sérülésekben, tartási problémákban, vérellátási zavarokban, szédülésben, fáradtságban, ekcémában, fogsérülésekben, ízületi sérülésekben, ízületi gyulladásokban, a körmök törékenységében, az értelem és az idegrendszer gyengülésében és allergiás jelenségekben nyilvánulhat meg. A kovasav különösen a B-vitamin tartalma miatt messzemenő hatást gyakorol az idegrendszerre is.
A köles táplálkozási eredetű hiányállapotban képes javulást hozni. Csonttöréseknél rendszeresen kellene kölest fogyasztani. A gyulladásos állapotok – mint pl. a hólyaggyulladás – köles étrend mellett rendszerint gyorsabban gyógyulnak. Sajnos az emberek manapság rendkívül kevés kovasav tartalmú ételt esznek, vagy az élelem eleve ásványi anyagokban szegény területről származik, ezért a szokásos étrend nem fedezi a szükségletet.
A titkos recept: teljes értékű barnaköles
A ma termesztett aranyköles kemény kovasav tartalmú héja étkezésre alkalmatlan, ezért hántolni kell. Az ősi- vagy barnakölest nem kell hántolni. Ezért is sokkal magasabb a táplálkozási értéke, mint a héjától megszabadított aranykölesé. Mint köztudott, az ásványi anyagok és a nyomelemek a magok külső rétegeiben halmozódnak fel és a hántolással a tizedére csökken ezen értékes anyagok mennyisége. Mivel a barnakölest héjastól őrlik, így minden vitális anyag az őrleményben marad.
A hőkezelés nélkül hasznosított tápanyagokat a szervezet sokkal könnyebben veszi fel, mint a hőkezelteket. Nyersen fogyasztva, a barnaköles is a bázisképző gabonafélék közé tartozik, így fogyasztásával megelőzhető az elsavasodás, az ásványianyag-veszteség és a salakképződés.
A barnaköles csak magas humusztartalmú talajon termelhető számottevő terméshozammal. Termesztésének alapvető feltétele a környezetkímélő talajművelés, a szükségletnek megfelelő tápanyagellátás és csak a szerves trágya használata. A barnakölest még nem klónozták, nem génkezelték és nem keresztezték. Ennek köszönhető, hogy a benne lévő B-vitaminok, a pantoténsav, a vas, a fluor stb. megőrizték eredeti ősi formájukat.
Ezt a kőkorszakból ismert tápláléknövényt, amelynek fogyasztása Magyarországon is igen elterjedt volt még a középkor idején, táplálkozásunkból a kenyérgabona megjelenése szorította ki, mivel a köles sikérmentes, ezért a belőle készült kenyér nem kel magasra. E tulajdonságánál fogva viszont szélesíti a lisztérzékenyek által is fogyasztható gabonafélék skáláját. Fogyasztása szénanátha esetén is kedvező hatású.
Alapvető szerepet tölt be a candidióziusban szenvedők diétájában is, mert a köles az egyetlen lúgosító hatású gabonaféle, amely gátolja, nem pedig támogatja a tápcsatornában megtelepedett gombák szaporodását. A köles javára írható továbbá, hogy nagy arányban tartalmaz esszenciális aminosavakat, vitaminokat és ásványi anyagokat (pl. magnéziumot és kalciumot). Ajánlják még vese- és hólyaggyulladás, valamint a lép megbetegedése esetén is. Bár pelyvája emészthetetlen, az értékes hatóanyagokat a hántolt mag is ugyanúgy tartalmazza.
