Sok idős ember méltatlankodik, ha az orvos „dehidratáltnak” minősíti, s rendszeresen, nyomatékosan figyelmezteti, igyon többet, naponta legalább 2-2,5 liter folyadék – víz, tea, ásványvíz – kell a szervezetnek. Ha szükséges, legyen a keze ügyében 1-2 dl pohárnyi enyhén cukros víz. A többségük konokul ismételgeti – nem az orvosnál, inkább hozzátartozói, szomszédjai előtt, hogy ő arra képtelen. Neki néhány korty ivóvíz elegendő!
Nagy tévedés! Ezt az egészségügyi tanácsot mindenkinek meg kell fogadnia, s hozzá kell szoknia a túl soknak vélt folyadék elfogyasztásához. Hogyan?
Csapvízre, teára, üdítőre, ásványvízre „lebontva” nem is olyan sok az egész. Lennie kell a szokásaihoz ragaszkodó mellett – vagy legalább néha a közelében – valakinek, aki a keze ügyébe rakja a bögrét, a poharat a megfelelő itókával, s kedvesen noszogatja az elfogyasztására. Kortyonként, vagy szívószállal.
Összeomolhat a keringési rendszer
A test megfelelő folyadéktartalma elengedhetetlen ahhoz, hogy a keringési rendszerünk és a szerveink jól tudjanak működni. Meglepő lehet, de már néhány százalékos folyadékhiány is képes komoly, akár életveszélyes állapotot előidézni.
Már az 1 százaléknyi folyadékhiányt is jelzi a szervezetünk: ebből is látható, hogy milyen érzékenyek vagyunk arra, hogy eleget iszunk-e.
A folyadékhiány következményei
Ha a szervezet (testtömegtől, aktivitástól függően, felnőttkorban átlagosan napi 2-2,5 literes) folyadékszükségletét nem pótoljuk, akkor az izzadással, kilégzéssel, vizelettel elveszített víz felborítja az egyensúlyt, és szapora, rendszertelen pulzus (tachycardia), izomgörcsök, eszméletvesztés, sőt a folyadékhiány fokozódása esetén akár halál is bekövetkezhet. Ez utóbbi 12-15 százalékos folyadékvesztés esetén már megtörténhet: keringés-összeomlás, sokk (tudatzavar, letargia, érzékelési zavarok, delírium, kóma) alakulhat ki.
Egyes gyógyszerek (pl. vízhajtók) szedésekor a megfelelő folyadékbevitelre különösen oda kell figyelni.
Viszont vese-, szív-, anyagcsere-betegségben szenvedők feltétlenül kérjék ki orvosuk véleményét a napi folyadékszükségletüket illetően, mert számukra akár ártalmas is lehet a túl sok folyadék fogyasztása.
Evés-ivás utáni szívdobogásérzés
Szerencsére nem mindenki tapasztalja meg élete során, hogy evés-ivást követően néha erős szívdobogásérzése van, esetleg nagyobb, erőteljesebb szívdobbanásokat érez, egyes megfogalmazások szerint „repkedő” az érzés. Szaknyelven ezt palpitációnak hívják. A tünetet gyakran maga a nyelés folyamata indíthatja be, ám okozhatja például dehidratáció, kevés folyadékfogyasztás, és a folyadékháztartás felborulása miatti alacsony káliumszint is.
Árulkodik a WC
Elégtelen folyadékfogyasztásra utal, ha valaki csupán naponta 1-2 alkalommal jár pisilni, a vizelete sötét színű. Ebben az esetben azonnali folyadékpótlásra van szükség: igyon meg egy pohár vizet, és figyeljen arra, hogy a nap további részében mindig legyen a keze ügyében folyadék. Így a következő órákban egyenletes tempóban visszatöltheti a szervezet folyadékraktárait.
Az színek és jelentésük
- Színtelen: a színtelen sugár jelzi azt, hogy a vizelet nagy része víz, vagyis túl sokat iszik, amiből egy keveset vissza is vehetne. Értelemszerűen a vízelethajtó gyógyszereknek is ilyen hatása van.
- Halvány szalmasárga: ön tökéletesen egészséges és megfelelően hidratált.
- Átlátszó sárga: ez még mindig a normál tartományban van, ráadásul nem is sokban tér el egymástól a szalmasárga és az áttetsző sárga.
- Sötét sárga: arra utal, hogy nem iszik eleget. Kivéve akkor, ha ez a reggeli első termés, mert a vesék már azelőtt komoly munkát végeznek, mielőtt felébredne. Ezért az első vizelet sötét színéből még nem kell hosszabb távon következtetéseket levonnia.
- Borostyán vagy mézsárga: ebben az esetben a teste vízhiánnyal küzd. Szerencsére ezt könnyen orvosolhatja, ha miután végzett, legalább egy nagy pohár vizet megiszik. Persze ez hosszabb távon nem jelent megoldást, a vízfogyasztására így jobban kell ügyelnie. Bár az is igaz, hogy a vízhajtó hatású italok (kávé, tea, stb.) is eredményezhetnek sötétebb vizeletet, így ezt is vegye számításba.
- Középbarna: utalhat májbetegségre vagy erős dehidratáltságra. Mindenképpen igyon, és ha a szín nem változik, akkor az orvosát is keresse fel.
- Rózsaszín vagy vöröses: ne ijedjen meg, lehet, hogy csak sok piros bogyós gyümölcsöt vagy céklát evett. Ha azonban ezeket kizárhatja, akkor valószínűleg van egy kis vér a vizeletben. Ez még mindig nem jelenti azt, hogy valami baj van, de azért erről már érdemes beszélni egy orvossal is, főleg ha nem csak egyszer fordul elő. Ez ugyanis jelezhet vesebetegséget, tumort, hugyúti fertőzést is.
- Narancssárga: ezt is lehet dehidratáltság miatt, de a máj vagy az epe betegsége is okozhatja. Emellett az ételfestékek lehetőségét sem szabad kizárni, de ez a szín megint okot adhat az orvossal való konzultációra.
- Zöld vagy kék: az ételfestékek mellett okozhatja egy ritka genetikai betegség vagy bizonyos bakteriális fertőzések is, és persze gyógyszerek mellékhatása is lehet. Pánikolni nem kell, de azért érdemes egy orvossal is beszélni róla, ha az ételeket és gyógyszereket ki tudta zárni.
- Habzó, pezsgő vizelet: akármilyen fura is, ez teljesen normális, amíg csak alkalomszerűen fordul elő. Ha nem, akkor jelezheti azt, hogy túl sok fehérjét vesz magához, de jelenthet akár vesebetegséget is, így az orvost érdemes beavatnia.
A vízháztartás egyensúlya
A vízháztartás csak akkor van egyensúlyban, a testi funkciók és folyamatok (pl. az idegrendszer) csak akkor működnek problémamentesen, ha a szervezet elegendő folyadékhoz és megfelelő mennyiségű sóhoz jut. Ellenkező esetben kiszáradás (dehidratáció) lép fel, amelyre kezdetben kisebb panaszok figyelmeztetnek, de akár súlyos problémákat is okozhat.
Az egészséges életmód részét képezi a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztás. A felnőtt szervezet napi folyadékigénye 2-2,5 liter.
Magas lázzal, hasmenéssel, hányással járó állapotok esetén amennyiben a bevitt és az ürített folyadék mennyisége az utóbbi irányába billen, kiszáradás fenyegeti a szervezetet. A hidratáltság helyreállítása egyszerűnek tűnik, ha csak hasmenésről van szó. Ez esetben nagyobb mennyiségű folyadék fogyasztása, illetve szájon át alkalmazott rehidráló porok alkalmazása segíthet. Veszélyesebb helyzet áll elő, ha láz is társul a hasmenéshez, de a kiszáradás szempontjából legveszélyesebb, ha hányás is fellép. Ilyenkor bármilyen folyadék bevitele nehézséget okoz. Egyetlen megoldás, ha a beteg megpróbál kortyonként inni, ennek ellenére súlyos esetben akár infúzióra is szükség lehet.
A KISZÁRADÁS – CSÖKKENHETI A SZOMJÚSÁGÉRZETET!
A hasnyálmirigy-gyulladás, vagy nagy kiterjedésű égési sérülések, de akár a rendszertelen táplálkozás, sőt a depresszió, az egyedüllét is olyan nagymértékű folyadékvesztéssel járhat, hogy a szervezet gyorsan kiszáradhat. Sok idős ember egyszerűen „elfelejt” inni.
Minél hosszabb ideig állnak fenn a fenti állapotok, annál súlyosabb esettel állunk szemben, így a probléma megoldása is egyre nehezebbé válik.
Időseknél a szervezet víztartalma kevesebb (inkább 50 százalék körüli), mint a fiatalabb felnőtteké, vagyis rosszabb a hidratáltságuk. Éppen ezért, ha nem isznak megfelelő mennyiségű folyadékot, gyorsabban kiszáradhatnak. Ehhez társul még, hogy a korosodással a szomjúság-központ működése csökken, a szomjúságérzet később jelentkezik, ezért az időseknek tudatosan kell inniuk, még ha nem is érzik, hogy szomjasak. Amennyiben egy idős ember kiszáradással járó betegségben szenved, létfontosságú a megfelelő mennyiségű folyadék biztosítása – a dehidratáltság egyik jellegzetes tünete a zavartság. Az idős emberek gyakran egyéb betegségektől is szenvednek: sokszor előfordulnak érrendszeri betegségek (szív, agy, perifériás erek), vérnyomás problémák, vesebetegség. Ezeket a betegségeket egy esetleges kiszáradás tovább súlyosbíthatja és akár szívinfarktus, agyi infarktus vagy veseelégtelenség is lehet a következmény.
