Fáj a háta? Csökken a testmagasság? Lehet, hogy csontritkulás veszélyezteti. Ez a csendesen lopakodó, pusztító kór – világviszonylatban – minden harmadik nőt és minden nyolcadik nőt megtámad. Aki már elmúlt 45 éves, jó, ha odafigyel egyre gyakoribb – vagy állandó – hátfájására. Amikor hiába a gyógytorna, az úszás. Reggel, este, ülő munkát végezve „érzi a hátát” az ember.
Az esések következtében eltört csukló vagy boka, szintén csontritkulás gyanúját keltheti fel.
Nem elég a fájdalomcsillapító: szakorvoshoz kell menni, s időben kérni kell a csontsűrűség mérését!.
Mit jelez, ha csökken a testmagasság?
Szlovákiában a lakosság 8% – át, vagyis 400 ezer felnőttet regisztrálja a statisztika a csontritkulás előfordulásával. Viszont alig 93 ezer áll közülük kezelés alatt. Magyarországon 600 ezer nő és 300 ezer férfi szenved csontritkulásban, ám csupán 10 százalékuknál kezelik a betegséget.
Még rosszabb a helyet, amióta a koronavírus-járvány miatt különféle tényezők akadályozták a folyamatos orvosi ellenőrzéseket, s háttérbe szorult ez is, mint számos más, súlyos betegség kezelése.
Csontritkulásra nemigen gyanakszik senki, még – ha a fentiekben leírt tüneteket észleli is magán. Viszont, ha az általános orvos (családorvos) megelőző kivizsgálására elmegy (erre minden 3 évben joga van – a biztosító fizeti), akkor a magasságát is mérik. Ha túl korán, túl gyorsan csökken a korábbi testmagassága, bizonyos, hogy csontritkulás támadta meg!
Nem kell megijedni – sem félni! Csak annyira, hogy kérje a csontsűrűség mérését. Utána kaphat megfelelő kezelést (injekció, vagy tabletták formájában).
A testmagasság akár 5-8 cm-rel is csökkenhet
Idős korukra – az ösztrogénszint csökkenése, mozgásban szegényebb életmód miatt a – a nők magassága akár 8 – vagy 10 – cm-rel is csökkenhet. A férfiak magassága is az étkezés minősége, a mozgás mennyisége hatására nem csökken ennyire drasztikusan. Ha igen, sokszor bizonyos gyógyszerek tehetnek róla, utána kell nézni a kezelőorvosnál…
A dohányzás, a túl nagy mennyiségű alkohol azonban gyorsabb magasságcsökkenést eredményez.
A kórkép megelőzésében és kezelésében is meghatározó a kalciumfogyasztás és a mozgás. A tej és sajtok mellett kiugróan nagy mennyiségű kalcium található a petrezselyemben. Nemcsak a gyökerében, a zöldjében is!
A csontritkulást szokás „néma” járványnak is nevezni tünetmentessége miatt. Gyanúra ad azonban okot a testmagasság csökkenése, a háti fájdalom és a fokozódó háti görbület. Ilyen esetekben mindenképpen forduljunk háziorvoshoz, reumatológushoz. De ugyancsak fontos lenne törések után is csontsűrűség-mérést végeztetni. Sok orvos ezt nem ajánlja fel, viszont a beteg kérésére megteszi. Tehát ne felejtsük el: ez a mozgásunkat korlátozó, az életünket megrövidítő betegség néma – mi viszont tudunk beszélni!
A csuklótáji törések a leggyakoribbak a csontritkulásban szenvedőknél
A csonttömeg 25-30 éves korra éri el maximális értékét, amit 10-20 éves egyensúlyi folyamat követ, majd 40-45 éves kortól a lebontási folyamatok kerülnek túlsúlyba. A csontritkulás során a kalcium hiánya miatt a csontok lyukacsossá, üregessé, porhanyóssá válnak, így jelentősen megnő törésük kockázata. A csontritkulásban szenvedőknél leggyakoribbak a csuklótáji törések (évente 35 ezer eset), ezt követik a csigolyatest-törések (30-40 ezer), valamint a felkartörések (12-14 ezer) és a csípőtáji törések (12-14 ezer).
A betegség részben örökletes, 60-80 százalékban gének által meghatározott. 20-40 százalékban azonban környezeti tényezők által befolyásolt, azaz a kórkép kialakulására és előrehaladására van ráhatásunk.
A betegség kockázatát növelő megváltozhatatlan tényezők az előrehaladott kor, a fehér bőr és a női nem.
Befolyásolható tényező viszont a kávé, az alkohol és a foszfátdús szénsavas üdítők fogyasztása, a dohányzás és a mozgásszegény életmód.
Ugyancsak hajlamosít a kórképre a korai, 47 éves kor előtti menopauza, ha volt a családban combnyaktörés, valamint számos társbetegség (máj-, szív- és érrendszeri, immunrendszeri betegségek, felszívódási zavarok) és az ezek kezelésére szedett gyógyszerek (például a véralvadásgátlók vagy a szteroidok).
Mit jelez a csontsűrűség-mérés eredménye?
A csontsűrűséget mérő ún. csont-denziometriás vizsgálat leletén a T-score adat mutatja, mekkora a csonttömeg csökkenése. A T-score érték egy egysége 10-12 százalékos csonttömeg változást mutat. Ha a T-score érték mínusz 1 felett van, a csont egészségesnek tekinthető. Ha a T-score érték mínusz 1 és mínusz 2,5 között van, a csonttömeg mérsékelt csökkenéséről beszélhetünk. Ha a viszont az érték mínusz 2,5 alatt van, a csont ásványianyag-tartalma határozottan csökkentnek tekinthető.
A kalcium és a D-vitamin a kezelés alapja
Ha valaki időben orvoshoz fordul, és vállalja a gyógyszeres és nem gyógyszeres kezeléseket, a csontvesztés megállítható, optimális esetben az első két-három évben a csontsűrűség még 7-10 %-kal növelhető is.
A kezelés és a megelőzés alapja is a kalcium- és D-vitaminbevitel növelése. Felnőtteknek az ajánlott napi kalciumbevitel 800-1200 mg, időskorban 1500 mg az ajánlás. D-vitaminból pedig 1000 Nemzetközi Egységet ajánl a szakorvos. K2-D3 vitamin recept nélkül is kapható a gyógyszertárakban. Mostanában ezt ajánlják az idősebbeknek, mert a legjobb a felszívódási mértéke.
A kalcium legfontosabb forrásai a tej és tejtermékek, a zöldleveles zöldségek, a bogyós gyümölcsök, a halak, valamint az olajos magvak.
