Az afázia olyan nyelvi és kommunikációs zavar, amely az esetek többségében stroke után alakul ki, de létrejöhet baleset, agydaganat, fertőzések és egyéb egészségügyi probléma következtében is. Érintettjei a feltett kérdésekre nem tudnak elvárt módon válaszolni, ők sem képesek kérdezni, megfelelően kommunikálni. Az állapot nem tekinthető állandónak, a pácienseknek mindig van lehetőségük a fejlődésre, tanulásra. Ugyanakkor a fejlődés mértéke és üteme mindig egyéni, függ a sérülés jellegétől, súlyosságától is.
Tünetek:
A beszédértés zavara, az olvasóképesség romlása, a nyelvi zavar, a szótalálási nehezítettség.
Mi idézi elő?
Az afázia a leggyakrabban stroke (agyvérzés, agyi katasztrófa) után alakul ki, azt követően a páciensek 30 százalékát érinti valamilyen szinten. Kialakulhat a szerzett beszédzavarnak ez a típusa koponyát érintő baleset, agydaganat vagy egyéb betegség, például fertőzések következményeként is. Fokozatosan csak akkor jelentkezhet afázia, ha agyi tumor áll a hátterében, amely folyamatosan növekszik. Hasonló a helyzet az olyan neurodegeneratív betegségeknél, mint az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór. Ezeknél, az afázia szintén fokozatosan alakul ki.
Miről lehet felismerni, mik a tünetei?
Ez olyan nyelvi zavar, amely a kommunikációt nehezíti, vagy akár lehetetlenné is teszi. Az a fázia legtipikusabb jele a szótalálási nehezítettség, de lehet gond az is, hogy az érintettek elhagyják vagy eltévesztik a ragokat, nem használják jól az igeidőket, mondataik hiányosak. Az is gyakori, hogy mondataikból teljesen kihagyják az igéket, vagy éppen nem jó szót használnak. A szótalálási nehezítettség az agyat érintő sérüléstől függően lehet enyhe, de akár nagyon súlyos is. Van például, aki egyáltalán nem tudja megfogalmazni a gondolatait, panaszait, kéréseit, beszédében értelmetlen szavak tűnnek fel, míg másoknál a beszéd csak nehezebben érthető. Az afáziánál kisebb-nagyobb mértékben beszédértési zavar is megjelenhet, gondot okozhat az olvasás és az írás, probléma lehet a számolással is. Ezek a tünetek mindig az agyi sérülés jellegétől, mértékétől függenek.
Az afázia diagnózisa
Az afáziát jellemzően agyi érkatasztrófa – vagy egyéb agyi trauma – után észlelik az orvosok, a pácienseket az életveszély elhárítása után neuropszichológushoz és klinikai logopédushoz irányítják a rászorulókat, a teljes orvosi dokumentációval.
Ezt a típusú nyelvi zavart neuropszichológiai és logopédiai tesztekkel egyértelműen el lehet különíteni más zavaroktól, betegségektől. Mivel az agyi érkatasztrófa utáni első hónapban spontán javulás is történik, az átfogó logopédiai vizsgálattal érdemes megvárni, hogy a stroke után elteljen pár hét. Ilyenkor az afázia mértéke már jól meghatározható, pontos diagnózis állítható fel.
Nem szabad kétségbeesni!
Stroke után a betegek általában már a kórházban kapnak egyéni terápiát, azonban a logopédiai és neuropszichológiai kezelésre a későbbiekben is szükségük van! Ugyanis mind maga a beteg, mind a hozzátartozók többsége – úgy véli, itt a vég, ha már kommunikálni sem képes, aki eddig „normálisan” figyelő, értő, beszélő ember volt. Hogy ismét normalizálódjon az állapota, a kezelések megkezdése előtt mindig végeznek olyan vizsgálatot, amelyből kiderül, hogy mely nyelvi területek sérültek és melyek maradtak meg, mi az, amire a továbbiakban a terápiát építeni lehet. Az egyéni foglalkozás akár 1-3 évig is eltarthat, ezt követően, vagy akár már azzal egy időben el lehet kezdeni a csoportos terápiát is. Az érintettek fejlődése folyamatos, sokan hosszú évekig járnak logopédiai foglalkozásokra.
Nagy-nagy türelemre van szükség
A terápiában fontos szerepe van a neuropszichológusnak, ugyanis ennél az állapotnál nemcsak a beszédkészség sérül, hanem gyökeresen megváltozik az érintettek élete is – kihullik a kezükből annak irányítása –, és ez egyik pillanatról a másikra történik. A neuropszichológus ennek a traumatikus élménynek a feldolgozását is segíti, lehetővé téve azt, hogy az afáziával élő páciens képes legyen a mentális funkciók újraszervezésének hosszú és nehéz útján elindulni. Kell a neuropszichológusi segítség azért is, mert a kommunikációs problémák miatt a páciensekben rengeteg frusztráció gyűlhet fel, jelentkezhetnek olyan tünetek is, mint a szorongás és a depresszió, dühkitörés vagy sírógörcs. Ezek hátterében az áll, hogy a nyelvi zavar még azoknak is komoly lelki teher, akiknél a beszéd nem munkaeszköz. A kezelések állapottól függően lehetnek egyéniek és csoportosak. Mivel az afázia a családtagokat is megterheli, a csoportterápia számukra is hasznos lehet.
A logopédusi és neuropszichológusi segítség mellett fontos a környezet tudatossága, türelme is. Például nem jó, ha az érintett helyett a hozzátartozók kimondják a szavakat, befejezik a mondatokat, mert ez gátat szab a fejlődésnek, az állapot javulásának – ezzel az érintettek általában tisztában is vannak, hálásak a türelemért. Az állapot javulását a folyamatos otthoni kommunikáció – akár rajzos, írásos formában is – mindenképp segíti. Támogatja a beszédképesség helyreállítását a zene is, a dalok szövege ugyanis jól mobilizálja a szavakat.
Az afázia gyógyulási esélyei
A stroke utáni felépülés nagyban függ az érintett agyi terület helyétől, a sérülés mértékétől és időpontjától, az érintett életkorától és általános állapotától, de az agyi plaszticitásnak köszönhetően egy életen át van lehetőség a fejlődésre. Mára megdőlt az a régi dogma, amely szerint, ha a beszédképesség egy éven belül nem fejlődik, akkor javulás már egyáltalán nem várható.
Hasznos tudnivalók az afáziáról
Súlyos esetben nagyon komoly nyelvi és kommunikációs zavart okoz az agyi katasztrófa, emiatt sokan hajlamosak azt gondolni, hogy érintettjeinél a szellemi képességek is gyengék.
Ezt tudják a páciensek is, így állapotukat igyekeznek titkolni akár a családtagok előtt is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy visszavonultan élnek, nem kérnek segítséget, gyakran emberek közé sem akarnak menni.
Nem ritka eset, hogy a hozzátartozók „átbeszélnek” az érintett feje felett, szinte nem vesznek róla tudomást.
Ez egyfajta ördögi kört indít be, ugyanis a kommunikáció hiánya gátolja a javulást, az érintettek fejlődését. Emiatt döntő tényező, hogy nyelvi zavarban szenvedők szellemi képességeit senki ne vonja kétségbe. Hogy figyelmet, biztatást, segítséget kapjanak, hogy teljes értékű emberként bánjanak velük, hogy érezzék a támogatást, a szeretetet, amiért érdemes küzdeniük a lebénult készségek újraindításáért.
Sok, népszerű, nagyra becsült művész, ismert személyiség példája bizonyítja, hogy érdemes vállalni a gyötrelmes gyakorlatokat, évekig tartó tanulást. Nagyon fontos, hogy ott álljanak az őt szerető emberek mellette, amikor elfárad, elveszíti a reményt. Egyszerűen – hogy legyen, aki biztassa, erőt adjon neki.
