Most, hogy már az őszi, téli tárolásra készülünk, rendet kell rakni a pajtában, kamrában. A fiatalabb nemzedékekhez tartozók a konyhából nyíló éléskamrát, a „spájzot”, ma már általában olyan szobafestékkel festik, festetik ki, amilyennel a lakás, a ház többi helyiségét. Ez is jó dolog, mivel a polcokat is lemossák, új papírral, vagy fertőtlenítőszeres vízzel letörölhető műanyaggal borítják. A régi, el nem fogyasztott, vagy véletlenül ottfelejtett befőtteket a komposztra öntik, az üres üvegek helyett pedig a frissen eltett kompótok, savanyúságok kerülnek a polcokra. Ez is dicséretes, hasznos megoldás, de van amikor az oltott mész jobb.
A melléképület, vagy a ház nagyobb kamráját azonban, amelyet csak a gyümölcs, a zöldségfélék, vagy a burgonya tárolására használnak, nem elég így „tisztába tenni”. Azt ki kell meszelni! A mész ugyanis – fertőtlenít. Megakadályozza a penész, a gombák terjedését. Van, ahol már oltott meszet is készen lehet venni. Általában azonban égetett mészből odahaza kell elkészíteni. 1 kg égetett mészből 3-3,5 kg oltott meszet készíthetünk. Az égetett mésznek tisztának, szennyeződésektől mentesnek kell lennie. Olyan méretű edénybe tesszük, hogy miközben a két-háromszoros mennyiségű tiszta, hideg vizet hozzáöntjük és kevergetjük, ne fröcsköljön ki belőle, s a keletkező gőz se csapódjon a vele dolgozó szemébe. A simára kevert mésztej további hígítással fertőtlenítő meszelésre használható (a pajták falát, deszkalapjait, ólakat, de talajra öntve azt is fertőtleníti). Szükség van rá a bordói lé készítéséhez is. A megmaradt oltott mész szalonnássá sűrűsödik. Kisebb mennyiségben, vödörben, hordóban tárolható, ha a tetejére (hogy ki ne száradjon) vizet öntünk. A gödörben történő tárolást ma már kevés helyen alkalmazzák, mivel az a veszély áll fenn, hogy – ha letakarják is – ember, vagy állat beléeshet.
A mész ugyanis a bőrrel érintkezve azt kimarja, megégeti. Ezért aki akár az oltását végzi, akár meszelésre, vagy növényvédő szerekhez keverve használja, megfelelő védőöltözetben tegye azt. Csizma, védőkesztyű, szemüveg mindenképpen szükséges. Ha mégis mész kerülne a szembe, haladéktalanul ki kell vízzel öblíteni, utána orvoshoz kell fordulni.
A zöldség,- de még inkább a gyümölcstároló helyiséget (miután kimeszeltük) még kénlap vagy kénrúd elégetésével – amíg üres a helyiség – fertőtleníthetjük az erjesztő és rothasztó gombakártevők ellen. Ezt a módszert légmentesen lezárt, üres kamrában, raktárban lehet alkalmazni úgy, hogy köbméterenként 20-40 gr ként égetünk el, s a helyiséget 24-36 órán keresztül zárva tartjuk.
Ha már annyit fáradtunk azért, hogy egészséges, szép terményeket takarítsunk be, ne hagyjuk, hogy a tárolás során tönkre menjen. Az itt leírt meszelést, kénezést tulajdonképpen sokkal egyszerűbb elvégezni, mint amilyen hosszadalmas a munkamenetét leírni, elolvasni.
