Amikor a gyümölcsfák lombja lehullott, s a korona jól áttekinthető, az idősebb fák metszését meg lehet kezdeni. Különösen a keveset termő, elöregedett alma- és körtefák fiatalítását. Mivel a tartalék-tápanyagok még nem használódtak fel, sőt még gyarapodnak, a rügyek fejlődése pedig még mindig tart, a késő őszi metszés erős hajtásmegújulást ösztönöz. Az öregedés akkor kezdődik, amikor egy erős növekedésű fa már nem fejleszt 20-30 cm hosszú oldalhajtásokat. A következő év folyamán elsatnyul, a rügyek és hajtások elhalnak, és végül az alsó ágak belülről kifelé haladva, felkopaszodnak. Sokszor láthatók olyan gyümölcsfák, amelyeken a főágak 1-2 méteren, és még hosszabb részen, teljesen kopaszok, és így, nagyon elöregedettek. Ennek egyenes következménye a termés mennyiségének csökkenése. A fiatalítási beavatkozás akkor hasznosul, amikor az öregedés még nem ennyire előrehaladott. A nagyon öreg fákat már nem éri meg fiatalítani. Ez vonatkozik a beteg kérgű és ágú fákra is. A fiatalítás és a korona erősebb visszametszése akkor eredményes, ha kezdeti öregedésnél a harmadát, erősebb öregedésnél (ha az ágak méternyi hosszúságban felkopaszodtak) a felét kell visszavágni.
Szőlő
A szőlő decemberi vagy januári metszésekor jellemzően az oldalirányú hajtásokat vágjuk vissza, rövidítjük meg. Ha a nyugalmi időszakon túl metsszük meg, a növény a metszés helyén nedvet fog „könnyezni”.
Őszi málna
Az őszi málna vesszőit minden év februárjában a talajszint felett 5 cm-re visszavágjuk. Ezzel új hajtásnövekedésre késztetjük a növényt és a fiatal vesszők már ősszel teremni fognak. A nyári málnát ezzel szemben nyár végén szokás visszametszeni, miután letermett.
Füge
A fügét decemberben-januárban, esetleg februárban metsszük meg, amikor mély nyugalmi állapotban van, másképp a metszés helyén tejnedvet fog hullatni a növény. Ez természetesen a legmelegebb hazai területekre vonatkozik, ahol a füge télen védett helyen telelhet át. A legyező alakú támrendszer mellett nevelt fügefa esetén a metszés célja, hogy a rövid törzsből sugárirányban szétágazó ágak egymástól egyenlő távolságban, egyenesen tudjanak fejlődni. Távolítsuk el a rosszul fejlődött ágakat. A metszés inkább az alakítást szolgálja, mintsem a termés fokozását.
Gyümölcstermő bokrok
A gyümölcstermő bokrokat, köztük például a kék áfonyát és fekete ribiszkét, valamint az egrest és a piros ribiszkét télen is meg lehet metszeni. Az általános cél, hogy minden évben eltávolítsuk a legidősebb vesszőket, törekedjünk a serleg forma kialakítására, illetve elősegítsük a termő vesszők egészséges fejlődését.
Rózsa
Sok rózsafajta téli metszést kíván, köztük a floribunda rózsák, a teahibrid rózsák, a bokorrózsák, illetve a kúszó- és futórózsák. A futórózsákat rendszerint nyár végén szokás visszametszeni, de télen is megfiatalíthatjuk. Általános szabály, hogy a vékony, gyenge vesszőket kell a legjobban, míg a vastag, erős vesszőket a legkevésbé visszametszeni.
Alma- és körtefa
Ezeket a gyümölcsfákat a terméshozás ösztönzése céljából november és március közepe között szoktuk megmetszeni. Az általános cél, hogy a törzsből kiindulva nőtt, a koronát alkotó ágak egymástól körülbelül azonos távolságra, körkörösen, borospohárra emlékeztető formában helyezkedjenek el. Tőből távolítsuk el az esetleges vízhajtásokat, továbbá az elszáradt, beteg vagy egymást keresztező ágakat.
