A nyári vegetációnak már a nyoma sem látszik. Az első fagyok minden lombhullató fát és bokrot megfosztottak a levelétől. Az iparkodó gazda kertje már felásva, feltakarítva várja a telet.
Vannak azonban tétovázó, vagy a teendőket alig-alig győző kertészkedők is. Őket sürgetjük, saját érdekükben: gyűjtsék össze a lehullott falombot, s ha nincs közte diófalevél, komposztálják. A többit szállíttassák el a szeméttel együtt, hogy az esetleges betegségeket tavasszal ne terjeszthessék. A növényi maradványokat se halmozzák az ágyások mellett. Gyűjtsék össze, komposztálják, vagy ásással forgassák jó mélyen a földbe. A káposztatövek se éktelenkedjenek a földben hagyva: a káposzta-gyökérgolyva kórokozója áttelelhet bennük. (Ez egy talajban élő nyálkagomba, általában a humuszban szegény, savanyú talajokban fordul elő.) Megfelelő komposztálással ez is elpusztítható.
Fontos a gyümölcsfák fertőtlenítése, lemosó permetezése is. Ilykor réz-és olajtartalmú szereket alkalmazunk. Ezek lehetnek kombinált hatóanyagú készítmények (Olajos rézkén, Funguran OH, Champion 50 WP, Cuproxat FW).
A gyümölcsfák trágyázása külön tudomány, alapos felkészülést, vagy nagy szakértelmet igényel. A fő tápelemeket (négyzetméterenként 10-12 g nitrogén, 6-8 g foszforsav, 12-16 g kálium, 3-4 g magnézium) biztosítja. Jobb talajra egyharmaddal kevesebb, laza, szegényebb talajra egyharmaddal több szükséges. Figyelembe kell venni a megnövekedett kénigényt is.
A még nagyon kevéssé alkalmazott talajtakarás javítja a humuszellátást, véd a gyökérzóna korai átfagyásától és megakadályozza a gyökérmaradványokból mineralizált tápanyagok elszivárgását. Ilyen talajtakarásra alkalmas a feldarabolt kerti hulladék, a lehullott falomb, ha felaprózott gallyal keverjük, hogy a takaró levegőzzön. Friss istállótrágya csak kötött talajra alkalmazható, más talajon sok nitrogén elszivárog belőle. De – bogyós gyümölcsökre egyáltalán nem alkalmas!
A lényeg, hogy pontosan ismernünk kell kertünk talaját, mind a gyümölcsfák alatt, mind a zöldségesben. Már többször bemutattuk a szakboltokban kapható, egyszerűen, otthon is alkalmazható talajtesztelőt. (Pôdny pH test-zisťovanie kyslosti pôdy).
Nem drága az egész, (kb. 3 euró), a készlethez tartozó kis üvegcsékbe, vagy vályúcskákba 20 cm mélyről talajmintákat veszünk, az utasítás szerint a mellékelt oldatokból csöpögtetünk rájuk meghatározott cseppet. Néhány óra vizsgálódással megtudjuk, milyen kertünk talajának pH-értéke, vagyis kémhatása.
Talajkémhatás és pH-érték (egyszerűsített vázlat)
| Semleges | 7
6,5 |
kötött talaj (6,5-7 pH-érték)
középkötött talaj (6-6,5 pH) |
| Gyengén savanyú | 6 | laza talaj (5,5-6 pH) |
| Savanyú | 5
4,5 |
savanyú humusztalaj 4-5 pH |
| Nagyon savanyú | 4
3,5 |
tőzegtrágya 3,5 pH |
| Erősen savanyú | 3 | (Hygromull, fűrészpor 3 pH) |
A haszon-és díszkertben a növények a gyengén savanyú és semleges (6- pH-érték) talajt igényel. A rododendronok és más lápnövények a savanyú humusztalajokat igénylik (4-5 pH). A nagyon alacsony pH-értékű talajoknál a meszet pótolni kell. Erre az ősz a legalkalmasabb. Meszezéssel a cél: laza talajnál 6 pH-érték, középkötöttnél 6,5 pH-érték, kötött talajnál legalább a 7 pH-érték beállítása.
Minden humuszos talajra, akár beültetett, akár üres, legjobb egy enyhe mésztrágya, pl. szénsavas mész (mészmárga), kohómész, konvertmész, korallmész. Ezek hiányában keverékmész is alkalmazható. Ezzel szemben őrölt égetett mész csak kötött, nyers vályog-és agyagtalajra és altalaj-trágyázásra használható.
Az egyidejűleg jelentkező magnéziumhiány esetén magnézium-mész alkalmazása ajánlható.
Nem mindegy hogyan komposztálják az anyagokat és az sem mindegy mi kerül bele a komposztba.
Komposztálható anyagok
- – konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, kávézacc, teafű (tasakkal is), tojáshéj (összetörve)
- – háztartási hulladékok: kezeletlen papír,
- – kerti hulladékok: gallyak, falevelek, fű, sövények, bokrok nyírásából származó nyesedékek (ezeket a gyorsabb komposztálódás érdekében érdemes aprítani), egyes gyomnövények (amennyiben még nem hoztak magot)
- – fűrészpor, faapríték
- – egyéb hulladékok: kartonpapír, fahamu, elhervadt virágok (vágott és cserepes egyaránt, földlabdástól), megunt növények
- – növényevő állatok ürüléke (javasolt szénával vagy hasonlóval jól elkeverni, illetve vastagabb növényi réteg alá elhelyezni a szagok elkerülése végett)
Mire figyeljünk?
– vasvilla, vagy lapát segítségével havonta egyszer forgassuk át, alaposan keverjük meg ezzel kiegyenlítve és gyorsítva a benne zajló folyamatokat
– ügyeljünk rá, hogy a komposzt ne száradjon ki, azaz tartsuk nedvesen
– ha kertben sok a fa, érdemes a faleveleket külön gyűjteni és apránként. azonos időközönként adagolni a komposzthoz
Mennyi idő alatt komposztálják a hulladékot?
Általánosságban elmondható, hogy kb. 3 hónap alatt keletkezik az úgynevezett friss komposzt, ez azonban még csak a talaj felszínén használható, pl. cserjék, veteményes őszi betakarására. A teljes érés egy év.
