A füge metszése

A fügével csak a baj van, hol terem, hol nem és akkorára nő, hogy elnyom minden növényt a közelében. Ezért, és a jó termésért kell megmetszeni a bokrát. Ha a füge  metszését elmulasztjuk, akkor az időjárásra és a véletlenre bízzuk a termést.

Sokszor hallani, hogy a füge fáját nem kell metszeni és ezzel az állítással egyet is lehet érteni – különösen akkor, ha nem szeretnénk minden évben fügét enni. Elképzelhető az is, hogy ezt az információt maguk a fügebokrok terjesztik, saját épségük megőrzése érdekében. Pedig mindenki jobban jár, ha a metszés mégis megtörténik. A hazánkban élő füge gyümölcsei megtermékenyítés nélkül érlelik be a mag nélküli terméseiket. Még késő ősszel és télen is fejlődnek apró termések, amelyek sokszor (nem mindig) áttelelnek. A termés több „hullámban” érkezik a nyár és az ősz folyamán, ami a hobbikertben előnyös, hiszen így több lehetőségünk van friss fügegyümölcsöt fogyasztani. A fügének több száz fajtája van, eltérő növekedéssel, életciklussal, más-más gyümölccsel, levélformával. Mi most a Magyarországon élő fügék általános igényeire összpontosítunk. Bemutatjuk a metszés legfontosabb szabályait.

Akinek áll a kertjében fügebokor, az tudja, hogy a füge bizonyos szempontból szeszélyes növény, néha kiszámíthatatlan időszakokban hozza a gyümölcseit, néha be sem érik, máskor roskadásig van terméssel. Most a füge élettanába, klíma és talaj iránti igényeibe nem megyünk bele, csak a legfontosabbat tartjuk szem előtt: el kell érnünk, hogy beérlelje a gyümölcseit és mi azokból ehessünk.

Mi történik, ha nem metsszük meg a fügét?

A metszetlen füge bokra óriásira nő. A földből kitörő tavalyi hajtások oldalhajtásokat nevelnek, amelyek az égbe törnek. Ezekből jövőre tartóágak lesznek, amelyek újabb hajtásokat hoznak, így minden évben egy-egy emelettel magasabb lesz a füge. A túl hosszúra növő és oldalra hajló ágak előbb-utóbb letörnek. A felfelé növők megmaradnak ugyan, de a rajtuk növő gyümölcsöt nem érjük el, legfeljebb létrával, úgyhogy a gyümölcs egy része rajtuk marad. Végül pedig jön a tél, amikor az óriási növényt már nem tudjuk mivel betakarni, rendesen téliesíteni, ezért elfagy az egész, indulhatunk megint a nulláról.

A füge metszésének három aranyszabálya

Első szabály: annyira metsszük vissza a fügebokor ágait, hogy a növény kezelhető méretű maradjon. Számoljuk bele, hogy a következő évben plusz két métert nőni fog! Fontos, hogy elérjük a terméseit és november végén be tudjuk takarni a megőrzendő ágait. A szabadon hagyott részek valószínűleg el fognak fagyni. Metszéskor ezért érdemes legfeljebb másfél méteres magasságot meghagyni.

Második szabály: ha tehetjük, húzzuk szét a szezont, hogy néhány egyéves hajtást meghagyva már tavasszal elkezdődjön a gyümölcsök fejlődése. A füge a fiatal hajtásokon hozza a termését, ezért el kell érnünk, hogy ezekből egynéhány átteleljen és nyár közepén teremni kezdjen. Ha mindent a tavasszal induló hajtásokra bízunk, akkor csak ősszel lesz termésünk, ha egyáltalán beérik a füge a fagyokig, vagy a levelei elvesztéséig. Ezért a metszéskor hagyjunk fiatal és idősebb hajtást is a bokron.

Harmadik szabály: a füge csak a napos részein terem bőséggel, az árnyékban bizonytalanul. A bokrot ezért olyan formára kell nevelnünk, hogy minél nagyobb részét süsse a nap. A befelé növő ágak árnyékban lesznek, azokat vágjuk ki, ne vegyék el a füge erejét. A keresztbe növők is csak a sűrűséget növelik. A legjobb, ha váza formájú “koronát” alakítunk ki.

Bónusz szabály: a füge metszési sebei általában visszaszáradnak és elfertőződnek. A visszaszáradás ellen azt tehetjük, hogy legalább 5 cm-es csonkot hagyunk, legalábbis a vastag, több évre tervezett ágak elvágásakor. Az elfertőződés ellen pedig a sebkezelés ajánlott. Fasebkátrányt ezer forintért lehet kapni minden gazdaboltban és kertészetben, 1 csomag valószínűleg tíz évig elegendő mennyiséget jelent egy házikertben. Kenjük be a sebeket, rögtön a metszés után.

Ne vágjunk vissza ágakat a felénél, és ne csipkedjük az ágvégeket sem, mert egyrészt ezzel leendő termést vágunk le, másrészt ezzel újabb hajtások növekedésére késztetjük a fügét, ami túlzott elburjánzáshoz vezethet, ami nem tesz jót a fügének, mert ezzel együtt megnövekszik a víz – és tápanyag igénye is. Valamint a sok félbevágott ág mindig elkezd több új hajtást is növeszteni, amitől a bokor elsűrűsödik, a belső részeit nem éri kellő részben a napfény.

Mikor kell metszeni a fügét?

Az biztos, hogy jó olyankor metszeni, amikor nincs rajta levél, hiszen így pontosan látjuk az ágak szerkezetét, jobban tudjuk alakítani a bokor formáját. Ez lehet késő ősz, például november, vagy tavasz, például március.

Az őszi metszés előnye, hogy a füge betakarása előtt kisebb lesz a megmetszett bokor, ezért könnyebb gondosan téliesíteni. A tavaszi metszés előnye, hogy a télen elfagyott ágakat és hajtásokat le lehet vágni, így pontosabban tudunk gazdálkodni azzal, ami megmaradt. Mindkét időszaknak vannak hívői, nem követ el hibát, aki az egyiket vagy másikat választja. (hobbikert)