Még mindig tavasziasan „pluszos” január eleje. A föld nem fagyos, sőt, ha egyik-másik nap záporokat, szelet hoz is, azért az út, a járdák dél körül már szárazak. Tehát lehet/ne sétálni. De ha hóval és zimankóval végre beborítana bennünket – legalább tíz-húsz napra – az igazi tél, akkor sem kéne a túlfűtött szobákba húzódnunk. Mert a szilaj északi szél, meg a hó – ami lassan már csak az emlékeinkben él – az, ami edzi az egészségünket, erősíti az immunrendszerünket.
Az elpuhult, melegbe búvó emberek mégis félnek kimozdulni. Csúszik is, meg a szemet is kápráztatja a nagy fehérség, a fagyos napsütés az orrunkat facsarja. Vonakodnak, hárítják a kimozdulásra buzdítókat. Pedig csak a séta első tíz-húsz lépése szokatlan, sőt szédítő. Aztán, ha van mibe, vagy kibe kapaszkodni, nagy lélegzetvétellel elindulnak.
Persze, nem minden idős ember ilyen nyűgös, félős, noszogatásra váró. Akinek el kell söpörnie a havat a háza elől, annak már van miért kimennie, mozognia – az egészségéért.
Azoknak az embereknek, akik mindennap legalább 15-30 percet sétálnak, jobb az emésztésük, élesebb a látásuk, és a stressz romboló hatásai is kevésbé érinti őket.
„A séta a legjobb orvosság” – vallotta Hippokratész, akit az orvostudomány megalapítójának tartanak. Az ókori görög orvos már évezredekkel ezelőtt is hirdette, hogy a könnyű, rendszeres testmozgás segíthet megelőzni a legtöbb betegség kialakulását. Szavait számos kutatás igazolta. Ha naponta legalább 15-30 perc sétát be tudunk iktatni a napunkba, akkor az alábbi hatásokat érhetjük el vele:
Jót tesz az agynak
Alapvetően minden mozgásforma pozitív hatással van az agyra, így a séta is serkenti a vérkeringést. Kutatásokkal is igazolták, hogy aki többet közlekedik gyalogszerrel, annál a korai demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának esélye is alacsonyabb. Emellett persze, egy hosszabb sétának a jó levegőn, kiváló stressz-oldó hatásai is vannak.
Nagyszerűen gyógyíthat az erdei séta
Külön, kiemelten foglalkoztunk azzal, hogy Japánban egyre többen hódolnak a shinrin-yoku, vagyis az erdőfürdőzés szenvedélyének. A természet atmoszférája több kutatás szerint is jótékonyan hat egészségünkre.
Erősíti a szemet
Meglepő módon a séta még a látásunknak is jót tehet, például csökkenti a zöld hályog (más néven glaukóma) kialakulásának esélyét. A monitor előtt ülő, munkát végző emberek szemének jót tehet, hogy séta közben messzebbre kell fókuszálnia, így szemizmaikat legalább ilyenkor meg tudják egy kicsit dolgoztatni.
Védi a szívünket
Az Amerikai Szív Egyesület (American Heart Association) kimutatása szerint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében a rendszeres sétának legalább akkora szerepe van, mint a futásnak. Már a kis intenzitású mozgásfajták is segítik ideális szintre hozni a vérnyomást és a koleszterinszintet is csökkentik – ezek pedig jelentősen hozzájárulnak a szív egészségének megőrzéséhez.
Növeli a tüdőkapacitást
A sétával növelhetjük a véráramban lévő oxigén szintjét, illetve a tüdőkapacitásunkat.
Segít megelőzni a cukorbetegséget
Talán meglepő, de a sétának még a futásnál is komolyabb szerepe van a cukorbetegség megelőzésében. Mindkét mozgásforma növeli a szervezetben a glükóz-toleranciát (vagyis annak mértékét, hogy a sejtek milyen arányban képesek felhasználni a vércukrot). Egy kutatás szerint ugyanakkor a rendszeresen sétálók körében hatszor nagyobb volt a javulás mértéke a futókéhoz képest.
Jót tesz az emésztésnek
Napi legalább félóra séta javítja az emésztést és serkenti a bélmozgást, ami például a székrekedés kezelésében lehet fontos. Emellett a vastagbélrák kialakulásának kockázatát is csökkenti.
Erősíti a tónusos izmokat
A testsúly csökkentéséhez és az izmok erősítéséhez is hozzájárulhat a rendszeres napi séta. Különösen jól edzi a testtartásunkért felelős, úgynevezett tónusos izmokat.
Jót tesz a csontoknak
Aki többet gyalogol, csontsűrűsége is magasabb. A séta az ízületek egészségének is jót tesz, az Arthritis Alapítvány szerint naponta legalább harminc perc sétával az ízületi gyulladások ellen is sokat tehetünk.
Segít a hátfájdalom leküzdésében
Akik rendszeresen szenvednek hátfájás miatt, érdemes beiktatniuk naponta legalább 30 perc sétát. Ez a mozgásforma a gerinc környéki tartóizmok vérellátottságát is növeli és enyhítheti a hátban jelentkező fájdalmakat.
Lelki egészségünket is helyreállítja
Egy hosszabb séta a jó levegőn valósággal feltölt minket, és testi egészségünk mellett a lelkihez is hozzájárul – főleg, ha nem egyedül, hanem egy barátunkkal, ismerősünkkel indulunk útnak. Amíg hozzá nem szoktunk a biztosabb egyensúlyozáshoz, az útviszonyok, gyalogjárók állapotának felméréséhez (hol vannak jobban megtisztítva, hol kell kikerülni a jeges felületeket), addig csak óvatosan!
A legjobb, ha ilyenkor inkább a kitaposott ösvényeken, mások nyomában indulunk el. Ha nincs sétálótársunk, legalább botot vigyünk magunkkal, amire támaszkodhatunk. Csak tegyük meg már azokat az első lépéseket!
