Az egyszerű virágkedvelőket még csak meg lehet érteni. Hűségesen és pontosan követik a virágmagvak tasakjára írt tanácsokat, vagy az évek, évtizedek alatt bevált módszerek, tapasztalatok szerint ültetik, gondozzák, majd ősszel felszedik, és a szemétre dobják az egynyári virágok elszáradó szárát. De a szakemberek, vajon miért nem szóltak, miért hallgattak, hogy ezek évelők? Talán őket is a kereskedelem manipulálta? Egészen érthetetlen, hogy egynyáriként vásároljuk minden tavasszal a petúnia (Petunia atkinsiana), a záporvirág (Gazania), a pelyvavirág (Iresine herbstii), a kóleusz (Coleus blumei) gyökeres dugványait, vagy palántáit, majd ősszel nyugodtan hagyjuk kifagyni, elszáradni valamennyit.
A záporvirágot például a fagyoktól védett helyen átteleltethetjük, tőosztással és az ágak dugványozásával szaporíthatjuk. A petúnia terebélyes bokrai ugyancsak hasonló módon átteleltethetőek, s tavasszal dugványozással szaporíthatóak. A pelyvavirág, ha a téli fagyoktól megvédjük, sűrű, dekoratív bokorrá nevelhető, és évelőként díszítheti kertünket. Az illatos kertivanília (Heliotropium arborescens) őshazájában, Peruban félméteres bokrokká is megnő, hiszen szintén évelő. A papagájfű is egynyárinak „látszik”, de ültessük csak konténerbe, vagy más edénybe, ha télre a hideg elől védett helyre telepítjük, nemsokára akár egy méteresre is megnő a bokra.
A kóleuszról (Coleus blumei) már tudjuk, hogy a kertet egynyáriként díszíti, azonban szobanövényként évelő. A törpe nebáncsvirág (Impatiens walleriana) ugyancsak szépen fejlődik szobanövényként, miután a kertből nyár végén betelepítettük. De szaporíthatjuk dugványozással is az Új-Guinea hibridek csodaszép fajtáit.
A fukszia (Fuchsia) is gyönyörű fácskává nevelhető az üvegházban, télikertben, miközben a virágágyakba egynyáriként ültetik. És sorolhatnánk még tovább azokat az egzotikus, vagy szubtrópusi éghajlatot kedvelő növényeket és gyümölcstermő cserjéket, fákat, amelyekből nem egy él a hobbikertészek gondoskodása jóvoltából tájainkon is a kertben, a ház szélvédett oldalánál. Valószínű, hogy a túl gyorsan bekövetkező éghajlati változások, a globális felmelegedés miatt át kell értékelnünk, újra kell fogalmaznunk növénytermesztésünknek ezt a legnagyobb érdeklődésre számot tartó fejezetét is.
