Még a tíz-tizenöt év előtti februárról is azt tartottuk, hogy a tél felét már magunk mögött hagytuk. De mit mondhatunk manapság a februári időjárásról, amikor január közepén még langyos, tavaszébresztő esők esnek, rügyeznek a bokrok, nyílik a hóvirág.
Vajon ha végre havat láthatunk még/majd – hány napig tart majd, ha lesz egyáltalán – az igazi hideg tél? Lesz-e majd elég termés a fákon, ha végül mégis lefagynak a január elején virágzásra készülő rügyek?
A tulipánok, már kibújtak jellegzetes, csúcsos levélkéikkel, a mulccsal borított föld alól. Vigyázzunk, hogy el ne tapossuk az 1 – 2 cm-es, törékeny leveleket. Óvatosan húzzuk vissza rájuk a laza mulcsréteget, védjük őket, hogy háborítatlanul fejlődhessenek, ha tényleg kitavaszodik majd.
Néhány nyáron virágzó évelő ősztől a hideg pincében várja a tavaszt. Ilyen a muskátli, a fukszia, a bokros margaréta. Vizsgáljuk át, a nehéz körülmények nem pusztították-e el valamelyiket. Ha igen, új dugványok után kell néznünk. Ha megjelentek az új hajtások, kezelésbe kell venni virágtöveinket. Erős visszametszésre, majd friss virágföldre van szükségük.
Most kell a szobanövényekkel is a legjobban törődnünk. A tél megviseli őket. Földjüket elfogyasztották. Kártevők is elszaporodhatnak a cserépben, a levélzeten. Állott vízzel zuhanyozzuk le, ha kell, a cserepek földjét (felülről) töltsük fel friss virágfölddel, amíg az átültetésre sor kerül.
Folyamatosan ellenőrizzük a vetésre szánt dughagymát (vigyük melegebb helyre, ha kell), s válogassuk át a burgonyát. Az étkezésit, ha megcsípte a fagy, melegebb helyre téve még ehetővé változtathatjuk. Kezdjük el a csíráztatáshoz szükséges lapos rekeszek, illetve a vetési burgonya válogatását, előkészítését.
Aki mákot akar vetni, a legfőbb ideje, hogy a talaját – az őszi előkészítés után – még egyszer ellenőrizze, felgereblyézze. Az időpont: a lehető legkorábban! Vagyis „hóra kell vetni”, akkor lesz egészséges.
