A mesékben már réges-régen sóhajtanak a fák, ha szomjasak: „Vizet, vizet, mert meghalok…
Végre a tudósok is rábólintottak, miután hosszas és alapos vizsgálatoknak vetették alá a növényeket, hogy ez így igaz! A növények hangot adnak ki, amikor szomjasak, vagy bántják őket, szaggatják, levágják az águkat…
A vizsgált paradicsom- és dohánynövényekről azt állapították meg, hogy nagyfrekvenciás pattogó és kattanó hangot bocsátanak ki, ha szomjúság miatti stressznek vannak kitéve, vagy amikor levágják az águkat. A zajokat egyes állatok és más növények, több mint egy méterről is érzékelték, az emberi hallástartományon azonban kívül esnek a növényi hangok.
Pukkanó hangot hallatnak
A növények hangját már korábban is rögzítették földalatti rezgésekként, de ez a tanulmány az első, amely megerősítette, hogy a levegőben is terjed a hangjuk. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a szárazságtól sújtott növényekben egy kavitációnak nevezett folyamat játszódik le: a növény szállító szöveteiben légbuborékok képződnek és omlanak össze – ez adja a pukkanó hangot.
Egészséges és stresszes növényekről készültek felvételek, először egy hangszigetelt kamrában, majd egy zajosabb üvegházban. A kutatók bizonyos növényeket néhány napig nem öntöztek, vagy levágták az ágaikat, illetve elvágták a szárukat. Közben megtanítottak egy mesterséges intelligenciát arra, hogy különbséget tegyen a stressz nélküli, a szomjas és a vágott növények között. A stresszes növények óránként 30-50 kattanást bocsátottak ki, látszólag véletlenszerű időközönként. A stresszmentes növények sokkal kevesebb hangot adtak ki.
Lilach Hadany, az izraeli Tel Avivi Egyetem professzora azt mondta: „Vannak állatok, amelyek hallják ezeket a hangokat, így fennáll annak a lehetősége, hogy sokan akusztikus kölcsönhatásba lépnek a növényekkel.” Többek között azt is mondta, nem bizonyított, hogy a hangokat egymás közötti kommunikációra használják a növények, de hozzátette: Lehetséges, hogy más organizmusok is meghallják és reagálnak ezekre a hangokra.
„Például egy lepke, amely le akar petézni egy növényre, vagy egy állat, amely növényt szándékozik enni, felhasználhatja a hangokat, hogy segítsen meghozni döntését.”
Tehát egyáltalán nem véletlen, hogy melyik fán, vagy növényen keresnek menedéket a rovarok, hová raknak fészket a madarak, hol telepednek le táplálékot keresve a bogarak. A természet hangjait, szavát végre meg kéne értenünk…
