A bab és a borsófélék mind zölden, mind szárazon, ásványi anyagokban, fehérjében, rostokban gazdag élelmiszerek. Termesszünk babot, mert ezek tartalmazzák a legfontosabb aminosavakat is. Elkészítési módjuktól függ, milyen az élvezeti értékük.
És az sem mellékes, hogy az élelmiszerboltokban kapható babfélék nemcsak termesztésük értékénél sokkal drágábbak. Aki figyelmesen elolvassa termesztésük helyét, meglepődhet, hogy egészen távoli országokból kerülnek az áruházak polcaira. És – bizony , főzésük ideje legtöbbször a hozzánk megtett út hosszával mérhető.
Csak megfelelő, jó tápanyagokkal ellátott föld, erős tartólécek, vagy állványzat, a bokorbabnak meg a gondosan előkészített talajon kívül a gyomtalanító kapálás és a rendszeres öntözés segít az egészséges növekedésben. És szüretelhetjük zsengén, vagy megvárhatjuk, amíg kalászaiban zörgősre szárad, Kész haszon a termesztése!
Ma már – a könnyebb emészthetőség miatt – még a csicseri borsót is zölden tanácsolják fogyasztani. A vajbab, a zöldbab, a zöldborsó sokféle elkészítési módját ismerjük. Zsengén a finom babfélék – akár a nagyszemű fehér, tarka vagy feketetarka , akár az aprószemű fehér fajták- rostszerkezetük, nagy élvezeti értékük, valamint gazdag B1-, B2-, C- és E-vitamin-tartalmuk miatt népszerűek. De ugyanezek a babfajták szárazon még értékesebbek – ahogyan azt a zöldségüzletek kínálatában láthatjuk – mivel hosszabb ideig tárolhatjuk odahaza, s mindegyik másféle ízvilággal gazdagítja az étrendünket. Egy a közös bennük, mindegyik rendkívül értékes tápanyagokkal látja el a szervezetünket.
A bab – válasszuk bármelyik fajtáját – magas rosttartalmának köszönhetően szabályozza az emésztést, megszünteti a székrekedést, csökkenti a vastag és végbélrák veszélyét, valamint a rákkeltő anyagok gyorsabban ürülnek ki a szervezetből. Alacsony kalóriatartalma miatt fogyókúrázók bátran beépíthetik az étrendjükbe.
Ma már eltevésük, állaguk megőrzése sem gond, hiszen mélyhűtőbe adagolhatjuk. Viszont tudnunk kell, hogy a száraz hüvelyesek B-vitamin-tartalmukat teljesen megőrzik, kalciumtartalmuk, kálium- és vastartalmuk, de legfőképpen a magnéziumtartalmuk pedig jóval magasabb, mint a zöld hüvelyeseké. A növésben lévő gyermekek, csontritkulásra hajlamos idős emberek étrendjéből nem lenne szabad hiányoznia. A szárított babhéj forrázatát a cukorbetegek teaként fogyaszthatják, csökkenti a vér cukorszintjét. A szárított borsófélék hántolva is kaphatók.
A levesnek, főzeléknek, salátáknak elkészíthető babfajták nem okoznak puffadást, ha áztatással, megfelelő fűszerekkel (majoránna, babérlevél, fokhagyma) készítjük el.
A bab színétől függ, hogy mennyi antioxidánst tartalmaz. A bab héja a színét és antioxidáns képességét a fenoltól és az anthocyanins nevű anyagtól kapja. Minél sötétebb a bab, annál több fenolt tartalmaz. A legmagasabb antioxidáns tartalma a vörösbabnak van.
Bokorbab és futóbab
Mivel a trópusokról került tájainkra, fagyérzékeny mindkettő. Ezért vetésüket csak most, április végén, május elején érdemes elkezdeni. Meg kell várni, amíg a talaj felmelegedik. Ezt követően szakaszosan is vethetjük, főleg a friss fogyasztásra szánt fajtákat. Ilyen módon feldolgozásukkal nem egyszerre, hanem folyamatosan foglalkozhatunk. De kicsiben történő, piacra, eladásra vitelük esetében is ez a praktikusabb módszer.
A bab a legjobban fejlődik a humuszos, üdén nedves talajban. Mint pillangós növény a gyökerén gyökérgümők képződnek, és a bennük lévő baktériumok megkötik a levegő nitrogénjét, főleg a virágzás kezdetétől. Ez nem jelenti azt, hogy a babnak nitrogéntrágyára nincs szüksége.
A bokorbab fészkes vetéséhez 40×40-50 cm-enként, egymás mellett, sekély (2-3 cm mély) gödröt, vagyis fészket készítünk, és 5-6 szem babot egymástól megfelelő távolságban elhelyezünk. A következő fészek földjével betakarjuk. A sorba vetéshez 50 cm-es távolságra 3-4 cm mély barázdákat húzunk és ezekbe 8-10 cm-enként, szórunk egy-egy magot. Közkedvelt, száraz babként történő felhasználás szempontjából is kitűnő a Petra fajta.
A futóbab, karós bab huzalokra, karós támrendszerre futtatása miatt, kisebb helyet igénylő, mégis nagyobb termést adó jellege miatt, de folyamatosan termő fajtáinak kiválasztása által is több figyelmet és törődést igényel, mint a bokorbab. Kerítésre futtatása egyszerűbbnek látszik, viszont bonyolulttá teheti a szedést, főleg ha ez a kerítés a szomszédok kertjét, rosszabb esetben az udvarát választja el a miénktől.
Szálkamenteset
Zöldfogyasztásra szálkamentes fajtát válasszunk. Aki a sárga, széles, húsos hüvelyű vajbabokat részesíti előnyben, azok közül válasszon. A zöld, hengeres, hosszúra növő spárgababok mostanában nagyon népszerűek, legalábbis Szlovákiában. A tűzbab sok ház előtt díszítő jellege miatt kapott helyet, pedig ugyancsak fogyasztható. A választék olyan bőséges, hogy a tasakos kiszerelés adatai szerint könnyebb tájékozódni, mint néhány kiragadott fajta ajánlása alapján.
A bablégy ellen ajánlatos a vetés előtt csávázni a babot Promet szerben. A szakaszos vetés, illetve ültetés lehetővé teszi, hogy előcsíráztatással gyorsítsuk meg a bab növekedésének folyamatát. Ezt főleg a bokorbab esetében virágcserepekben, szélesebb, fészeknyi papírtégelyekben szokták végezni. Ma már sokan alkalmazzák a talajtakaró fóliát, illetve a növényt borító fátyolfóliát. Ennek főleg a fejlődés első szakaszában, a talaj menti fagyok, valamint a kártevők elleni védelemben van jelentősége. Mivel a szárazbab nem olcsó, nem árt a körültekintés az ültetéstől a betakarításig. És ha valakinek több terem belőle, mint amennyit a családja elfogyaszt, a piacon egész évben jó ára van mind a zsenge, mind a fejtett, illetve a száraz babnak.
