Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus, Lastovičník väčší) Mákfélék családja.
Hívják még egyszerűen fecskefűnek, vereslő fűnek is. A fecske a nevében nyilván arra utal, hogy attól az időtől nyílik, amikor a fecskék megérkeznek, körülbelül addig, amíg ismét elmennek tőlünk. Ha letépjük, sárgás nedvét – a vérét – hullajtja. Mindenképpen gyönyörű neve van. És tulajdonságai, gyógyító hatásai miatt is megérdemli, hogy szépen emlegessék.
Évelő növény 2 cm vastagságot elérő gyöktörzzsel, amely belül sárga vagy pirosas-narancsszínű. Kezdetben tőlevélrózsát fejleszt, virágzó szára kb. 80 cm magas, hosszú szőrképletek találhatók rajta. Tőlevelei szórtak, páratlanul szárnyaltan szeldeltek, 2-3 ovális, egyenlőtlenül karéjos szelettel. A szár és a levelek kékeszöldek. A szár csúcsán a 2-8 virág egyszerű ernyőt képez. A virág két csészelevele a párta nyílásakor lehull, ekkor a bókoló bimbók kocsánya felemelkedik. A négy sziromlevél sárga. A termés egy becőszerű tok, 4-5 cm hosszú, a magvak feketék, fényesek, rajtuk színtelen, húsos függelékkel, amely a hangyák eledele. A növény sárga vagy narancsvörös színű tejnedvet tartalmaz. Áprilistól őszig virágzik. Bokros helyeken, kőkerítések mellett, emberi települések közelében gyakori. Házi használatra gyűjthető belőle elegendő. Ha felvásárlása iránt érdeklődés mutatkozik, ugyanúgy besorolható a termeszthető gyógynövények közé, mint az eddig ismertetettek.
A föld feletti részeket kell gyűjteni virágzáskor (Herba chelidonii), néha külön a gyökereket. Mérgező, ezért gyűjtésénél és különösen a szárításánál, vagy csomagolásánál óvatosan kezelendő, pora ingerlő, izgató hatású. 30-40 C fokon szárítják, száradási aránya 5:1.
A friss növényből előállított készítmények erősebb hatásúak. Külsőleg a tejnedvet szemölcsökre cseppentik, ezek néhány napos kezelés után rendszerint pörkként lehullnak. Sejtosztódást gátló hatása fehérjéket bontó tulajdonságokkal társul.
Máj- és epebajoknál sikerrel alkalmazott gyógyszer készül belőle. A friss növény nedve oldó hatással van az altesti nyirokmirigyekre. A természetgyógyászatban kedvelt szer sárgaság, köszvényes fájdalmak esetében. Szárított levelének pora rosszul gyógyuló sebeket és daganatokat, a friss növény nedvéből készült kenőcs ótvart (impetigo) gyógyít. Lenmagliszttel keverve borogató főzetet készítenek belőle daganatok, bőrkiütések, mirigykeményedés ellen. Állatgyógyászatban a felfúvódás ellenszere. A száraz fű porával való bedörzsölés távol tartja a legyeket, illetve enyhíti a csípések okozta kellemetlen tüneteket.
Ismerkedjünk meg vele, gyűjtsük, ha kell, használjuk. És ha lehet, termesszük is. Nagyon figyelemre méltó és hasznos gyógynövény.
