A táplálkozás, illetve az, hogy mi és hogyan számít egészségesnek, a legtöbbünk számára rejtély. Döntésünket számtalan tévhit, mítosz és pletyka akadályozza. A szüleink általában abban hisznek, amit nagyszüleinktől láttak vagy hallottak, a barátaink az ellenkezőjét állítják, a tudósok pedig rácáfolnak mindkettőre. Akkor hogy is van ez?
1.) „A FRISS JOBB, MINT A FAGYASZTOTT.”
A frissen szedett gyümölcsök egészségesebbek, mint a hűtött-fagyasztottak? Nem minden esetben! Az olyan gyümölcsök, mint például a banán, a füge és a kivi, messziről érkeznek hozzánk, a legtöbbször éretlenül szedik le őket, és az útjuk során több hűtésen – melegítésen –különböző vegyi kezeléseken keresztül jutnak el hozzánk. Az eredmény? Közel sincsen bennünk annyi értékes táplálék és vitamin, mint hinnénk!
2.) „A TENGERI SÓBAN KEVESEBB KÁROS NÁTRIUM VAN.”
Ma már sokféle só közül választhatunk, ám egyik sem jobb a másiknál. Ne hagyjuk, hogy a szép csomagolás és a „természetes” vagy „bio” jelző megzavarjon! Mindenféle só ugyanannyi nátriumot tartalmaz grammról grammra, mint a másik.
3.) „A VÖRÖSBOR EGÉSZSÉGES.”
Sok kedvező hatása van, de a vörösbor is ugyanolyan alkohol, mint a sör, a vodka vagy a whisky! Egy pohárnál – egészen pontosan 125 milliliternél – többet ne igyunk belőle, mert nem fognak érvényesülni a pozitív egészségtani hatásai!
4.) „A BARNA CUKOR EGÉSZSÉGESEBB, MINT A FEHÉR.”
Akármilyen tudományos érvekkel állítják: a barna cukor csak a színében különbözik a fehér verziótól, ugyanis cukornádmelaszt tartalmaz – tehát színében „sötétebb árnyalatú”. Egészségügyileg egyik sem egészségesebb a másiknál, hiába drágább egyik a másiknál.
5.) „A 100%-OS GYÜMÖLCSITAL AZ IGAZÁN EGÉSZSÉGES!”
Jobb, mintha alacsonyabb gyümölcstartalmú frissítőt innál, amiben még édesítőszerek, ízfokozók is vannak – de túlzás azt állítani, hogy mindegyik annyira egészséges lenne! Egy friss gyümölcsből kifacsart narancslét például össze sem lehet hasonlítani a bolti dobozos változattal, ugyanis egész sor tartósítószer és színezőanyag van benne, a kevesebb vitamintartalomról nem is beszélve.
6.) „A BIOÉTELEK EGÉSZSÉGESEBBEK A HAGYOMÁNYOS TERMÉKEKNÉL.”
Az organikus termékek garantáltan szintetikus anyagok, színezékek, édesítőszerek és tartósítószerek nélkül készülnek el, tehát genetikailag nem módosítottak. Hogy egészségesebbek-e? Mindenképpen. De hogy több tápanyagot is tartalmaznak-e? Ez közel sem biztos. Eddig még senki sem tudta bebizonyítani, hogy a bio/organikus ételek sokkal jobb hatásúak, mint a „normál”, megszokott, hagyományos ételek.
7.) „A SPORTITALOK JÓT TESZNEK A SZERVEZETÜNKNEK.”
Ez sem minden esetben van így! Ha élsportoló valaki, ha extrém melegben edz, vagy ha több mint egy órán át fut, úszik, szüksége lehet arra, hogy sportitalt igyon, viszont egy 30-40 perces jóga vagy csoportos edzés után fogyasztva csupán még több kalóriát és serkentő anyagot visz be a szervezetébe!
8.) „A SÖTÉT SZÍNŰ KENYEREK EGÉSZSÉGESEBBEK, MINT A FEHÉREK.”
Mindig olvassa el a címkét! Attól, hogy a kenyér sötét színű, közel sem biztos, hogy teljes kiőrlésű lisztből készült! Simán hozzáadhattak egy kis ételszínezéket vagy barnás karamelloldatot, ami megváltoztatja a kenyér eredeti színét. Ha mindenképpen egészséges pékárut szeretne venni, csak olyat válasszon, aminek a „teljes kiőrlésű/rozs/zab/kókusz” lisztkeverék az első számú összetevője olvassa el az apró betűs részt is!
9.) „MINÉL SÖTÉTEBB HÉJÚ A TOJÁS, ANNÁL EGÉSZSÉGESEBB!”
Egyáltalán nem attól függ a tojás élettani értéke, hogy a héja milyen színű. Ha a tojást tojó tyúk barnás-vöröses színű, a tojása is sötétebb árnyalatú lesz, míg a fehéres-bézses árnyalatú szárnyasok világosabb tojást tojnak. A tojások tápértéke és az íze ugyanolyan! Vagyis, attól függ, milyen takarmányt kaptak a tojók.
10.) HA A TERMÉK CÍMKÉJÉN AZ ÁLL, HOGY „NATÚR”, MAGA A TERMÉK IS EGÉSZSÉGES!”
Újabb átverés! Ha csak, a „natúr/bio” szöveg nem baromfi- vagy hústermék címkéjén áll, önmagában a jelző nem jelent semmit! Egyszerűen arról van szó, hogy az egészséges jelzőkkel ellátott termékeket jobban veszik az emberek – főleg, ha olcsóbbak.
