A kertészkedő, főleg, ha érti a dolgát, nem is tudja, az áruházakban, vagy akár a városi piacokon, miért olyan drága (2,90 -4 euró 1 kg) az idén a petrezselyem gyökere. Sőt, külön, zacskóba csomagolt maroknyi zöldje, 0,50-1,50 euróért kapható.
Vegyük szemügyre először magát, a nélkülözhetetlen leveszöldségünket!
A petrezselyem (Petroselinum crispum) az ernyősök családjába (Apiaceae) tartozik. Szlovákul a neve „petržlen záhradný”
Akik többet járnak külföldre, vagy hozzátartozóik élnek akár Németországban, akár a világ távolabbi tájain, nemigen tudnak hozzájutni a zöldséges üzletekben, áruházakban, mivel a miénkhez hasonló leveseket, amelyekbe sárgarépát, petrezselyemgyökeret, zellert, karalábét, zöldpaprikát, póréhagymát – sőt még kisdarab kelkáposztát, esetleg karfiolrózsákat is pakolnak, nemigen készítik, keresik. Nem is tudják, miről maradnak le!
Kevesen tudják azt is, hogy a petrezselyem az egyik leghasznosabb gyógynövény. Azok bizonyára nem, akik ott hagyják a tányérjukba kerülő illatos, ízletes zöld levélkéket, sőt még a levesükből is száműzik a zöldjét. Nagy kár, elsősorban azoknak a kára, akik nem fogyasztják. Magas a tápértéke, vitamintartalma – még étkezés utáni szájfrissítőnek sem utolsó.
Történelme igen gazdag és ellentmondásos, a görög mitológia szerint Lükurgosz király fiának véréből fakadt. Miután a halálhoz társították, valaha sírnövényként ültették.
Később az atlétikai versenyek győzteseinek fontak belőle koszorút, s az erő jelképévé vált. Számos európai nép az ördög füvének tekintette, amellyel ártani lehet – kivéve, ha nagypénteken vetik.
A római Galenus az epilepszia gyógyszereként s vízhajtóként említi. A középkorban ízületi bántalmakra petrezselymes borogatást, mellkasi és szívfájdalmakra pedig petrezselyemfőzetet ajánlottak. A 17. században a vizelet és a menstruáció serkentésére, szélhajtónak, vesekőhajtónak, vesegörcs-csillapítónak, köhögéscsillapítónak, szemgyulladást gyógyítónak és zúzódásos sebekre ajánlják, a szoptatási fájdalmak enyhítésére pedig azt javasolják, hogy a mellére vajban sült petrezselymet kenjen a szoptató anya.
A konyhakerti, fűszernövényként termesztett petrezselyemnek a levele (Folium petroselini), a répaszerű gyökere (Radix petroselini) és magvai (Frusctus petroselini) illóolajat (Oleum petroselini) tartalmaznak. Ezekben sok a fenol természetű alkotórész, jelentősebb az apiol. A nem illékony hatóanyagok közül fontosabbak a furokumarinok és a flavonszármazékok.
Fűszernövényként egynyári veteményként, gyógynövényként kétnyáriként termeszthetjük. Az első évben mintegy 30 cm magasságúra nő, bokrosodik. A virágzásig, rendszerint a második évben, szára felnyúlik mintegy 90 cm hosszúságúra is. A levelek a fajtától függően a mélyen osztott nedvdús szárból laposan vagy feltekeredően sarjadnak. Az ernyősök családjára jellemző apró sárgászöld virágai az ernyőszerű koronán nyílnak.
Termesztése igényes folyamat
A petrezselyem főként nedves, homokos, jó lefolyású, semleges kémhatású (pH-jú) termőtalajban nő jól. A magok csak lassan (néha 6 hét alatt) csíráznak ki, azonban kora tavasztól őszig vethetjük.
Nem árt vetéspróbát végezni, mivel az utóbbi években a vetőmag kelési aránya nagyon csekély. Aki tápanyaggal granulált petrezselyem-vetőmagot tud szerezni, jól jár vele, ha sorra veti, nem kell attól tartania, hogy túl sűrű vagy túl ritka lesz a kelés. Ma már számtalan szakkönyvekben ajánlják a vetőládába vetést, a pikírozást (tűzdelést), majd a palántázással a szabad kerti földbe ültetést. (Konyhai felhasználásra elképzelhető ez a módszer, de nagybani termesztése így – de más módszerekkel is – túlságosan munkaigényes.)
Ezért is drágább, mint például a sárgarépa termesztése.
Ezek a szakkönyvek a 20×20 cm-es sor- és tőtávolságra ültetést javasolják, ha gyógynövényként – felmagoztatva – kívánjuk értékesíteni. Különben fűszernövényként, sorra vetve a 20 cm-es sortávolságnál maradhatunk, s ritkíthatjuk növekedés közben, ételeinket ízesítve a még gyufaszálnyi, de már friss illatú növénykékkel.
Fagytűrő
Jó fagytűrő, korán elvethetjük, ültethetjük. A legfontosabb, hogy akár granulált, szalagcsíkokra egyenletesen elhelyezett magját, akár a csehek által forgalmazott, határidők megtartására figyelmeztető, előcsíráztatott, majd megszárított magokat vetjük (ültetjük) a magas tápértékű, jól előkészített, porhanyós talajba, gondoskodjunk arról, hogy soha ne száradjon ki a földjük, különben a csíra nem tud kifejlődni, ilyenkor mondják, hogy „eltűnt” a petrezselyem magja. Később is igen érzékeny. Esős nyarakon, kora őszi, hosszan tartó esőzések idején megtámadhatja a lisztharmat. Mivel levelét is fogyasztásra szánjuk, időben gondoskodjunk friss csalánból áztatott permetezőlé készítéséről. Ha megfelelően adagolva ezt az öntözőlevet alkalmazzuk, megvédjük a lisztharmattól.
A gyökereket, ha a kívánt méretűre nőttek, sima egészséges, hegyesre csúcsosodó, hengeres formájúvá fejlődtek, vermelve, vagy pincében tárolhatjuk, tiszta homok közé, ládába rátegezve. A zöldpetrezselymet megmosva, szikkasztva, műanyag dobozokba (akár levesekhez, csomókba kötözve, akár főzelékfélék, körítések meghintésére apróra vágva, kisebb adagokba rendezve) mélyhűtőben, de akár szárítva, vagy gyökerén, a földben hagyva is tarthatjuk. A lényeg, hogy fogyasszunk belőle többet! Hogy miért?
Mert nagyon hatékony és ízletes gyógynövény
Napjaink gyógynövényszakértői a petrezselymet gazdag A- és C-vitamin-tartalma miatt konyhai fűszernövényként népszerűsítik, de főzet vagy tinktúra formájában vizelethajtóként, emésztésserkentőként és szélhajtóként ajánlják.
A levele, a gyökere, de még a magja is illóolajat tartalmaz. A legtöbb illóolaj a magvakban van. A petrezselyemolaj elsősorban enyhe nyugtató, illetve vizelethajtó hatású vegyületet tartalmaz, az apiolt és a miriszticint.
Ezekből a vegyületekből magas vérnyomás, pangásos szívelégtelenség, nőgyógyászati bajok elleni gyógyszereket, valamint allergiás tünetek és láz csökkentésére, enyhítésére alkalmazható orvosságokat állítanak elő. A központi idegrendszerre, az emésztőrendszerre egyaránt serkentő, jótékony hatással van.
