A kutatók 11 olyan fehérjét azonosítottak, amelyek biomarkerként használhatóak a demencia előrejelzéséhez.
Döbbenetes szám, de a világon 3 másodpercenként állapítják meg egy-egy új betegnél a demenciát. Ha a betegséget korai stádiumában felfedezik, sokkal lassúbbá tehető a lefolyása, ezért is fontos, hogy a lehető leghamarabb – akár még a tünetek megjelenése előtt – az orvosoknak pontos kórképe legyen a beteg állapotáról.
Ha hamarabb felismerik, lassítható a folyamat
Az Egyesült Királyság-beli Warwick Egyetem és a kínai Fudan Egyetem tudósai 11 fehérjét azonosítottak, amelyek biomarkerként használhatók a demencia előrejelzésére, akár már 15 évvel a diagnózis előtt.
JELENLEG NINCS GYÓGYMÓD A DEMENCIÁRA. AZONBAN VANNAK OLYAN MÓDSZEREK, AMELYEKKEL AZ ORVOSOK SEGÍTHETNEK LASSÍTANI AZ ELŐREHALADÁSÁT, EMIATT KULCSFONTOSSÁGÚ HOGY A BETEGSÉGET MINÉL HAMARABB FELISMERJÉK.
Ez is az oka annak, hogy a kutatók olyan módszereken dolgoznak, amelyekkel a lehető legkorábban felfedezhető a betegség, illetve kialakulásának az esélye.
Egy 2023 augusztusában közzétett tanulmányban 11 pontban foglalták össze a kockázati tényezőket, melyek alapján akár 14 évvel a diagnózis előtt meg tudták becsülni, hogy kik lehetnek nagyobb kockázatnak kitéve. Egy 2022 októberében publikált kutatás pedig arról számolt be, hogy a demencia jeleit már 9 évvel a diagnózis felállítása előtt észlelni lehet.
A fehérjék megbízhatóbbak, mint a genetika
Ezeket a korábbi kutatásokat egészíti ki a Warwick és a Fudan Egyetem tanulmánya, melynek során a tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy mely vérfehérjék jelezhetik előre a demencia kialakulásának nagyobb esélyét.
Jianfeng Feng professzor, az Egyesült Királyságban található Warwick Egyetem és a kínai Fudan Egyetem professzora, valamint a tanulmány vezető szerzője szerint, a fehérjékre való összpontosítás korábbi kutatásaikból ered.
Tavaly kidolgoztak egy előrejelzési módszert, más típusú adatok felhasználásával. A fehérjék azonban sokkal megbízhatóbbak, mint a pusztán genetikai megközelítés.
Ám nem ez az első olyan tanulmány, amely a fehérjék biomarkerként való felhasználását vizsgálja a demencia korai diagnosztizálására.
Egy 2023 júniusában közzétett vizsgálat az NPTX2 fehérjét az Alzheimer-kór lehetséges biomarkereként azonosította, amely a demencia leggyakoribb típusa.
A 2021 októberében publikált kutatás pedig arról számolt be, hogy a mikroRNS-nek nevezett vérfehérjék felhasználhatók az Alzheimer-kór korai kockázatának azonosítására.
Feng professzor és csapata több mint 52 000, demenciában nem szenvedő felnőtt vérmintáját elemezte az Egyesült Királyság Bio-bankjából. Ezeket a vérmintákat 2006 és 2010 között gyűjtötték, és lefagyasztották.
2023 MÁRCIUSÁRA 1417 VÉRMINTÁT SZOLGÁLTATÓ EMBERNÉL ALAKULT KI DEMENCIA. A KUTATÓK 11 SPECIFIKUS FEHÉRJÉT AZONOSÍTOTTAK A DEMENCIÁBAN SZENVEDŐK VÉRMINTÁIBAN.
A kutatók szerint, ha a demencia olyan hagyományos kockázati tényezőit is figyelembe veszik, mint az életkor, a nem, az iskolai végzettség és a genetika, több mint 90%-os pontossággal tudják előre jelezni a betegség kialakulásának valószínűségét akár 15 évvel a diagnózis előtt.
A betegség évtizedekkel a tünetek jelentkezése előtt elkezdődik
A kutatók kijelentették, hogy ez a 11 fehérje új terápiás lehetőségeket jelenthet a demencia kezelésében. Úgy vélik, hogy ez az előrejelzési módszer fontos eszköz lehet a demencia magas kockázatának kitett középkorú és idősebb felnőttek szűrésében.
A tanulmány áttekintését követően dr. Jennifer Bramen, a Csendes-óceáni Idegtudományi Intézet vezető kutatója így nyilatkozott:
„Az a képesség, hogy egyetlen vérvizsgálatból felmérjük több betegség kockázatát is, értékes lehet a korai felismerés és megelőzés szempontjából. Ahhoz, hogy lassítsuk a betegség térnyerését, a kezeléshez való mihamarabbi hozzáférés a kulcs. Az egyének kezelése ebben a korai szakaszban, amikor valószínűleg jobban reagálnak a terápiára, jelentősen javíthatja hosszú távon az életminőségüket és kognitív eredményeiket.”
Sok demencia neurofiziológiai szinten kezdődik sok évvel azelőtt, hogy megjelennének a tipikus tünetek. Ez azt jelenti, hogy mire a demencia klinikai tünetei megjelennek, addigra a betegség már óriási károkat okozott, és a lefolyás érdemi megváltoztatása komoly kihívást jelent. Vagy már nem lehetséges.
Időben szólunk? Van a hazai gyógyításban is annyi lehetőség, hogy rácsatlakozzanak a legújabb lehetőségek alkalmazására?
